Kléh István: A pesti forradalom története 1848-ban (Pest, 1848)
elnökéhez, Stancsics Mihálnak a gondolatszabadság mártyrának kibocsáttatását, a censurának hivatalosan is eltörlését, s az iránt ígéretet kívánni, hogy a katonaság nem fog a rend fentarásába avatkozni. A tett indítványok feletti végzést nem az elnöklő polgármester , hanem az alpolgármester mondá ki, mert ez jól tud magyarul. Mig ezek történtek folyt a pelló aláírása. Midőn ez a városi pecséttel ellátva az ablakon át a 15 ezernyi népnek bemutattaték tombolt örömében. — A sűrűn hulló eső daczára az egész néptömeg kisérte a küldötséget, megbízatásának, ha szükség nyomatékot szerzendő, s a helytartótanács épületének minden zugát elfoglalta. A helytartótanács ideiglenes elnöke végre, rövid tanácskozás után Nyáry Pál bizotmányi taggal megjelent az ablakban, s kimondatott, hogy a censura e pillanattól (5/a órakor) hivatalosan is meg van szüntetve, s addig is, mig sajtó törvények hozatának a netaláni kihágásoknak fenálló törvények szerinti megtorlására ideiglenes bíróság fog felállittatni. A katonaság pedig csak akkor fog használtatni, ha Pest város hatósága kívánná. Végre Stancsics Mihál iránt oda nyilatkozott a helytartó tanács , hogy ő ugyan katonai őrizet alatt van, mindazáltal saját felelőségére kiküldött tagjai: gróf Almássy Mór, és gróf Török Bálint által S. M. azonnali kiadatására már rendelést ten. Hat óra után a nép szűnni nem akaró örömrivalgásai közben megnyíltak a földalatti börtön ajtai, s a kiszabadított foglyot szabad polgártársai kivilágított ablakoknál fáklyasorok között hozták vissza Pestre. A sajtószabadság megünneplése végett a helytartótanácsi épületet is ki kelle világítni a nép akaratára. — A színházban a hirdetett színmű helyett teljes kivilágítás mellett „Bánk Bán“ adatott. Az intézet tagjai úgy jelentek meg , mint a nemzet polgárai, mindnyájan nemzeti színű cocárdákkal. A darab egy pár jelenet után félbeszakasztatik a Budáról megérkezett nép betolul, a padok megtelnek. A fuladásig nyomott népnek a páholybérlők nyuja