Julius (Csillag Gyula): Az 1869/72-iki országgyülés. Történeti visszapillantások (Pest, 1872)
I. Általános észrevételek
A lefolyt országgyűlés a szervezés országgyűlése volt s mint ilyen Magyarország államéletének majd minden irányában uj fordulatot képez. A rendszeres organizatorius munkálatokkal foglalkozó legislatio — az egyes államintézményeknek átható s a részletekbe menő szervezése s főleg az ország publico-politikai s törvénykezési rendezése oly föladat volt, melyet régibb országgyűléseink régóta sürgettek bár, de mindeddig meg nem oldottak. E téren az elmúlt országgyűlés a legelső nevezetesebb kezdeményeket mutatja föl s ez által oly epochális munkát végzett, hogy nemcsak méltán sorakozhatik minden eddigi országgyűléseink mellé, hanem a belső organizatió terén megelőzi valamennyit, meg még az 1848-iki s 1865-iki epochalis törvényhozásokat is. Az 1848-iki országgyűlés az országot valamennyi nevezetesebb közjogi viszonyaiban ujjáalakító ugyan, s a felelős kormány rendszerének behozatalával az egész államkormányzatot új alapokra fektető, de megalkotott törvénycikkelyei jó darabig nem voltak egyebek, mint oly elvi enunciatiók, melyeknek a gyakorlati életben foganatias hatása nem volt. Az uj magyar államkormányzatnak schemája ott feküdt ugyan az 1848. III. t. cikkben, de az élet még mindig a hagyományos magyar közigazgatási rendszert látta egész az 1870-iki törvényhatósági rendezésig, mely valósággal nem egyéb.