Jókai Etelke: Emlékek - B. Vay Miklósné, Adelsheim Johanna báróné leveleiből (Budapest, 1888)
Előszó
Fent említett kedves barátunkat annyira elragadta az egész műből kisugárzó magas szellem, hogy írónőjüket a hordeányi, hitvesi és anyai kötelességek felfogásának és betöltésének valódi mintaképéül tekintve, szerette volna ifjú nejével is megismertetni a nagybecsű könyvet; azonban mivel annak idejében az emlékiratokat (Bene Ferencz által rendezve,) csak oly csekély számmal nyomatta ki elhunyt írónősök családja, hogy csupán a családtagok és közeli ismerősök kaphattak belőle egy-egy emlékpéldányt, nem szerezhetvén azt meg másként, magához a zsinat szeretve tisztelt elnökéhez fordult kérelmével s általa csakugyan részesült is abban a kegyben, hogy ki Vay Mathildnak könyvtárából megkaphatta a neje számára óhajtott olvasmányt. így jutott e sorok írója is ahoz a szerencséhez, hogy elolvashassa e nagybecsű emlékeket s megismerve azokat, élénken óhajtotta, bár ismerhetnék minél szélesebb körben, minden rendű és rangú nő társai, azokat az eszméket és alapelveket, melyek oly magasztossá teszik a hivatását megértő nő és honleány életét, örömben, búban, küzdelemben és