Balogh Pál: A magyar faj uralma (Budapest1903)
A magyar faj uralma, a friauli Berengarviselte ; Velence akkor függetlenítette magát Bizánc hatalma alól ; Romagnában a pápa uralkodott; Toskána önálló grófság, Nápoly görög gyarmat, Szicília arab tartomány volt. A pyrennei félsziget véres harcterén a gót eredetű kiskirályságok s az arab kalifátus változó szerencsével vívták az ország birtoklásáért hétszáz éves háborújukat. Ibériából csak aztán lehetett Spanyolország. Túl a Rajnán, a mai Franciaország helyén, a nyugati frank birodalom Karoling királyai uralkodtak ; kezükben széthullott Nagy Károly gall hagyatéka : külön szakadt a breton, a burgundi, a baszki, a pyrenaei hegylánc körül, a gót örökrész, míg északon a normannok foglalták el a nevükről hívott Normandiát. A brit szigeteken bevégződött az ó-gall és keltabrit őslakosság összeolvadása Hengist és Horsa angelasaxo népével, de nemzetté fejlődni nem volt idejük: a dán hódítás korszaka már közeledett. A skandináv félsziget száz évek óta a törzsek háborúságától forrongott s csak lassan bontakoztak ki a svéd, norvég és dán királyság első körvonalai, hogy újra eltűnjenek. Ebből az Európából nem maradt kő kövön! Államai mind eltávoztak, népei is nagyrészt átalakultak. A keleti frank királyok a szász dinasztia óta német királyoknak nevezik magukat s a germán törzsek rendjei fölveszik a közös német nevet. Ezzel megindul a német nemzeti élet De száz évekig tart a küzdelem, míg politikai szervezkedését befejezheti. A nyugati frank királyság a IX. században távol áll még attól, hogy francia államnak legyen tekinthető. A Merovingok korábbi száz évei és oly kevéssé szá