Teleki Sándor: Egyről-másról 2. - Ujabb emlékeim (Budapest, 1882)

Petőfi Sándor Koltón

3­6 Petőfi Sándor Ívoltón. Gyulai Pál Petőfi Sándor és lyrai költé­szetünk czim alatt az Uj magyar muzeum 1854-diki évfolyamában közölt szép czikkében egy helyt azt mondja : „A mézes heteket Költőn, gr. Teleki Sándor jószágán töltötte el. Mit keresett Pe­tőfi egy gróf jószágán; az a Petőfi, ki függet­len szegénységére büszkébb volt, mint a leg­­dölyfösebb aristokrata, független gazdagsá­gára ? Maecenására talált-e a költő, ki egyik költő barátját megfeddé azért, mert b. Wesse­lényinek akarta ajánlani eposzát, hazafi tiszte­lete jeléül s azon körülménynél fogva, mivel az eposz hőse, a báró egyik előde volt ? Kik a kalandjairól s különcz jelleméről hires fiatal grófot ismerték, tudták, hogy Petőfi őt épen oly pajtásának nézheté, mint bármelyik tanu­lótársát. S ő valóban úgy szállott hozzá, mint akármely ismerőséhez szállott volna, ki Szath­­mármegye közelében lakik. A gróf csak any­­nyiban volt pártfogója, mennyiben pajtásai.“ E tétel igaz voltának tanúbizonyságául szolgálhat Petőfi Sándornak egy hozzám inté­zett levele, mely szóról szóra igy hangzik : „Pest, deczember 29-kén, 1846. Kedves druszám ! Nagy szomorúság éri a te fejedet, azért tanácslom néked, hogy légy rá elkészülve. I­e

Next