Beksics Gusztáv: Magyarosodás és magyarositás - Különös tekintettel városainkra (Budapest, 1883)
I.
Magyarosodik-e az ország? Ha igen, mily czélt tűzzünk ki a magyarosítás elé? Azt-e, hogy a politikai és geographiai Magyarország határaival egybe essék a grammatikai Magyarország határa? Vagy pedig csak a magyar faj megerősítésére szorítkozzunk, s vágyunk csakannyira terjedjen, hogy minden állami és társadalmi tényező magyar legyen Magyarországon. Magyar legyen — amint túlnyomó részben már is magyar — az értelmiség, az irodalom, a tudomány, a vagyon. Ami fényes kiemelkedik a nemzetiségek sötét tömegéből, arra mind a magyar genius vesse sugarát. Magyar legyen az ipar, kereskedelem, magyar a művelt társaságok nyelve az ország minden pontján. A nyers tömegek magyarosításáról ellenben lemondjunk. Holt massák maradjanak azok, melyek sötét foltokat képeznek Magyarország kultúrái térképén. Anyagot, mely nem vezeti a magyar műveltség villamos áramlatát, Gátot, melyen nem törhet keresztül a magyarosítás. Valóban még azok is, kik a magyarosításban elmennek egész a chauvillismusig, s nem riadnak vissza — mint visszariadok én — az erőszakos eszközöktől, a nemzetiségek nagy tömegét elveszettnek tartják a magyar ügyre nézve. Azon tömegeket, melyek tömör egészet képeznek, nagy területeket