Thirring Gusztáv: A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság (Budapest, 1904)
Előszó. Ez a munka a magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság kérdésével foglalkozik. A kivándorlás kérdése a legújabb időben állandóan napirenden volt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, aMagyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság és az Országos Nemzeti Szövetség közös czélú és részben együttes mozgalma immár meghozta gyümölcsét, rámutatva arra, hogy a kivándorlás nemzeti államunknak egyik legsúlyosabb baja, felrázta a társadalmat és a kormányt eddigi tétlenségéből és az országgyűlést a kivándorlás ügyét szabályozó 1903. évi IV-ik törvényczikk megalkotására indította. Kérdés, ezek után volt-e még szükség e munka megírására ? Azt hiszem, volt, mert a társadalom és a kormány eddigi actiója sok tekintetben tisztázta ugyan a kivándorlás szövevényes kérdését és elősegítette a helyes megoldását célzó intézkedések életbeléptetését, de világos, hogy a kérdés végleges megoldásától még nagyon messze vagyunk; a kivándorlás kérdése tehát még soká lesz aktuális. Mindaddig pedig, amíg ez a kérdés — mint idejétmúlt — a napirendről végleg le nem kerül, foglalkoznunk kell vele s igyekeznünk kell, hogy minden oldalról megvilágítsuk. Ez a munka a kivándorlás kérdését különösen egy oldalról igyekszik megvilágítani: ki akarja deríteni — amennyire lehetséges — a kivándorlás fejlődésének phasisait, mostani nagyságát és mérveit, hogy ezáltal lehetővé tegye jelentőségének kellő felismerését és súlyának helyes mérlegelését. A kivándorlás kérdésének megítélésében ugyanis kétféle iránynyal találkozunk: az egyik (az eddigi felfogás) kicsinyli a jelentőségét; a másik az ellenkező hibába esik: túlozva mértékét (legutóbb már másfél millió kivándorlóról beszélve) természetszerűleg jelentőségét is téves alapon ítéli meg. Mivel pedig minden baj csak úgy orvosolható, ha nagyságát és ebből eredőleg természetét is kellőleg felismerjük , szükséges, hogy a kivándorlás nagy mozgalmának mértékét is szilárd alapon nyugvó statisztikai