Grünwald Béla: Széchenyi magánhitelügyi koncepciójának szellemi és gazdasági előzményei és következményei a rendi Magyarországon 1790-1848 - Történeti értekezések 14. (Pécs, 1927)

Előszó

ELŐSZÓ. A magyar reformkorszak érdekes jellemzője, hogy a rendi­ség tagjai valósítják meg azon átalakulást, melynek következté­ben Magyarország a rendi államból nemzetállammá lesz. Az alkotott reformok igen szoros kapcsolatban vannak a rendiség tagjainak eminens szellemi és anyagi érdekeivel, a rendiségen kívül lévőknek pedig nagy mértékben kulturális és gazdasági javára szolgálnak. Az átalakulás több területen megy végbe, bizonyos — ama területre vonatkozó — reformeszmék felvető­­dése, küzdelme és elfogadása következtében. Nem látszik tel­jesen haszon nélkülinek egy olyan munka elvégzése, mely vala­mely reform­eszme-complexum keletkezésének és megvalósulá­sának útját vázolja a rendi Magyarország tagjainál. Ezen dolgozatunkban figyelemmel leszünk újkori történel­münk problémáira és témakörünkön belül azokra feleletet ipar­kodunk adni; nem azzal a reménnyel, mintha ezeket végle­gesen megoldhatnánk, hanem hogy ezen végleges döntéshez szerény adalékokat szolgáltathassunk. Ilyen probléma például a Széchenyi-féle eszmék magyarországi előzményeinek kérdése. Egyes történetírók Széchenyi műveiben találják meg számos reformeszme erőteljes hangoztatását, illetve felvetését, mások viszont azon az állásponton vannak, hogy Széchenyi reform­eszméi Magyarországon szellemi előzményekkel bírnak, illetve egyesek részéről régóta hangsúlyozva van­nak. Mi abból a tényekkel igazolt feltevésből indultunk ki, hogy valamely reformeszme felvetődése, ellenállás vagy elfoga­dás formájában, történő hatása az odavonatkozó összes jelen-

Next