Grünwald Béla: Széchenyi magánhitelügyi koncepciójának szellemi és gazdasági előzményei és következményei a rendi Magyarországon 1790-1848 - Történeti értekezések 14. (Pécs, 1927)
Előszó
ELŐSZÓ. A magyar reformkorszak érdekes jellemzője, hogy a rendiség tagjai valósítják meg azon átalakulást, melynek következtében Magyarország a rendi államból nemzetállammá lesz. Az alkotott reformok igen szoros kapcsolatban vannak a rendiség tagjainak eminens szellemi és anyagi érdekeivel, a rendiségen kívül lévőknek pedig nagy mértékben kulturális és gazdasági javára szolgálnak. Az átalakulás több területen megy végbe, bizonyos — ama területre vonatkozó — reformeszmék felvetődése, küzdelme és elfogadása következtében. Nem látszik teljesen haszon nélkülinek egy olyan munka elvégzése, mely valamely reformeszme-complexum keletkezésének és megvalósulásának útját vázolja a rendi Magyarország tagjainál. Ezen dolgozatunkban figyelemmel leszünk újkori történelmünk problémáira és témakörünkön belül azokra feleletet iparkodunk adni; nem azzal a reménnyel, mintha ezeket véglegesen megoldhatnánk, hanem hogy ezen végleges döntéshez szerény adalékokat szolgáltathassunk. Ilyen probléma például a Széchenyi-féle eszmék magyarországi előzményeinek kérdése. Egyes történetírók Széchenyi műveiben találják meg számos reformeszme erőteljes hangoztatását, illetve felvetését, mások viszont azon az állásponton vannak, hogy Széchenyi reformeszméi Magyarországon szellemi előzményekkel bírnak, illetve egyesek részéről régóta hangsúlyozva vannak. Mi abból a tényekkel igazolt feltevésből indultunk ki, hogy valamely reformeszme felvetődése, ellenállás vagy elfogadás formájában, történő hatása az odavonatkozó összes jelen-