Ponori Thewrewk József: Sajtószabadság és censúra (Pozsony, 1833)
I. Sajtószabadság
tábora elfoglalja régi örökös birtokainkat, megtámadja, megsérti legszentebb jusainkat, semmibe sem veszi, meg nem ismeri igazainkat. De még a' fene vadaktól is van mit tartanunk. Végre a’ sok fogyatkozások, a’ betegségek, nyavalyák, és más ezer kedvetlenségek, szerencsétlenségek, mellyeknek születésünktől fogva életünk egész folytában kitétetve vágjunk, sokszor végső ínségre juttatják, semmivé teszik minden dicsőségünket, uraságunkat. 21. Életünk ennyi veszedelmes viszontagságai, emberi sorsunknak ennyi épen nem szokatlan szomorú változásai, bizonytalanságai között, kinek lesz annyi bátorsága, ereje, kinek lesz annyi bölcsesége, értelme, hogy soha senkire ne szoruljon, senki’ jó tanácsadására ne várakozzon? Nemde több munkás, és értelmes embereknek a kezei készítik, többeknek éles elméje találja fel azokat az eszközöket, azokat az ellenszereket, mellyekkel az ellenkező eseteket megelőzhetjük, meggátolhatjuk, visszaverhetjük, vagy legalább, hogy tűrhetőbbek legyenek, meggyengíthetjük? nemde csak közös erőlködéssel, több markos, izmos, serény, és még a’ melleit tanúit, tapasztalt bölcs férfiaknak egyes erejekkel, okos elintézésekkel, hathatós segítségekkel lehet a’ minket végső veszéllyel fenyegető mostoha történeteket megállítani, vagy elfordítani? Jól esik minden bizonnyal kinek kinek a’ szükség’ idején a’segítség, az utalom, a’ megszabadítás ; ingadoz mint a’ nádszál mindenfelé boldogtalan sorsunk a’ mostoha szerencse’mérges csapásai közt, gyász, szomorú gyász annak a vége, ha nincs ember, nincs jóakaró, nincs erős ótalmazó, a’ kiben a szerencsétlen’, az ügye fogyott’, a’ kárvallott’ reménye megnyughasson. Ember emberrel él csak ugyan ! 22. Vallyon nem inti ő tehát arra a’ józan ész az embert, nem parancsolja e az okosság nékie azt , hogy egy társasági életben több embertársaival a‘ köz bátorságnak, a’ köz nyugodalomnak, teljes szabadsága’ fentartásának okáért öszveszövetkezzen, és barátkozzon, a’ kikkel ő kezet fogván kölcsönös bizodalommal, összvevetett vállakkal a’ köz jónak előmozdításában minden meghasonlás, megszakadás nélkül serényen munkálkodjon, embertársának mind boldog, mind boldogtalan sorsával megosztozzon, örömérzéseiben csakúgy, mint könyeiben részt vegyen ? Interre valóban az okos természet, melly velünk született, minden embert. „Mi