Ponori Thewrewk József: Sajtószabadság és censúra (Pozsony, 1833)
I. Sajtószabadság
3 szép, teljes emberi szabadságban. E’ nélkül ném derék jószág az élet; egy olly elviselhetetlen teher, és iga az inkább, mellyet ha máskép öszve nem törhet, le nem rázhat nyakáról, vállairúl a’ szabadságra született ember, élni sem kíván. Ekkor, ha egyébiránt minden aranynál felebb becsüli is életét, ekkor ő ezt is semminek tartja, megveti, szabadságáért ezer nyilván való veszedelmekre, mellyeket kaczagva nevet, kiteszi, sőt ennek az minden gyönyörűségeivel egyetemben nagy maga elszánásával fel is áldozza, azt tartván: „mit ér az arany élet nélkül? minek az élet szabadság nélkül?“ Gyöngy élet, arany* egyedül csak a' szabadság!! úgymond. Vallyon nem a’ természet szólaló így meg a’ nemes szívű, a’ nagylelkű emberben? vizsgáltasson meg. §. 2. A természet’ szava az emberi szabadságról. 4. Az ember vele született tulajdonságaira, természeti erejére, álmélkodtató tehetségeire nézve a’ nagy világnak térpiaczán egy kis világot játszik, mellyben mint egy kis Király tettében országos is, és uralkodik. Uralkodik megkülönböztetett érző, uralkodik különös értő, figyelmeztető, megítélő, és megválasztó, eszes megfogásokkal teljes tehetségei által. A’ föld* mellyet lábaival tapod, az ég, melly feje felett lebeg, híven adóznak neki. Nem az ember ezekért* hanem ezek az emberért erőlködnek. Az ég szolgál neki e világgal, levegővel, meleggel* és egyéb érzékenységeit gyönyörködtető adózásaival. A’ föld szintén megtiszteli őtet bőven adományaival, mellyeket szedhet a’természetnek mind a három nagy országából. Az ásványok’, a’ növevények’, az állatok’ megmérhetetlen, megszámlálhatatlan, tenger nagy sokasága mindenestől, s egészen az emberé. A mit a’ föld hoz, terem, szül, azt mind magával együtt az ember’ lábaihoz veti le. Semmit ez tőle meg nem foghat, meg nem tagadhat, mint természet szerint való birtokosától, ha csak azt megláthatják, és megkívánhatják, megszerethetik ép, ’s egészséges szemei; ha csak felfoghatják, megszerezhetik, és használhatják azt arra alkalmatos két kezei* és egyéb érző létrészei. Ifa pedig a’ természettől nekie szánt bizonyos botokénak valamelly része láthatárán túl elrejtve lenne szemei előtt* ha valamelly erőszakos akadályok, nagy hatalmas ellentállások, természeti öszveütközések miatt nagyobb erőre, mint sem maiban találtatik, szüksége vagyon, hogy elperelhetetlen jószágát, mellyel a’ föld tartozik neki* hatalmába 1 *