Ponori Thewrewk József: Sajtószabadság és censúra (Pozsony, 1833)

I. Sajtószabadság

és mellyben csak az dicséretesebb, a’ ki istentelenebb? Ne kételkedjél ke­gyes Olvasó! Ilyen gyümölcsöket szült ezen Filozófusok­ szabadsága min­denütt, valahová csak csalárdul befúrhatta magát! A­ Koronás Fejek gyalázatosan Országokból kikergettettek, az igazságnak törvényes szolgáltatása mélyen elnémult, az ártatlanok­ vére csatornákkal ontatott; a­ békeséges jámbor polgárok az istentelenek­ szolgájivá lettek; a* Nemes Házak, sőt az Isten* Templomai is senkinek menedékhelyet nem adhattak, az Oltárok eleibe borulni, és Isten h­utalmáért esedezni, éktelen törvénytelenség volt; a­ jámborság, az isteni félelem, a­ gonoszságok ellen való panaszoskodás, avagy csak egy érzékenyes sóhajtás is hazaárulásnak tekintetett, és ha­lállal büntettetett ; a­ házak, utczák, és piaczok a­ szörnyen vérengező harczolási helyeivé lettének, egy szóval: de jaj! vonjunk borítékot eféle szörnyűségekre ! Ember! aj ki illy boldogtalanul szabad akarsz lenni, menj kérlek! menj a­ vad tigrisek1, és oroszlánok­ barlangjaiba, ezen fenevadak kö­zött szelídebb szabadságot fogsz találni, mint sem a­ mi ilyenre te ásítozol, megtanulod, hogy tigris a­ tigrissel, oroszlán az oroszlánnal békeségesen, és bizodalmasan él, a­ mit at te hímes, hazug szabadságoddal az emberi társaságban fel nem lehet találni.“ Eddig az említett hazafi, kinek szájába ad bizonyos, világ­szerte esméretes tapasztalás rakta a­ mondottakat. (Napnyugoti Tördelékek. Első Rész. az 51-dik és köv. lap. N. K.) 28. íme a1 meggyaláztatott, a1 megszégyeníttetett, sőt egészen el­nyomatott, és megfojtatott emberi díszes, teljes szabadság! így lett ez vé­res áldozatja a1 határtalan szabadságnak­ ez annak, és minden szabad Nem­zeteknek iszonyatos hóhérja ! Egy tyrannusi kegyetlen hatalmaskodás ez, melly szörnyetegekké változtatja az embereket, melly igazán az egész világ m­ostora, az emberi társaságnak végső veszélye, és minden emberi boldogságnak megrontója. Illy gyászos, illy keserves, illy siralmas követ­kezései lettének a­ határt nem ismerő szabad gondolkozásnak, az iszonya­tos gondolatok­ szabados kinyilatkoztatásának, a’ kártékony, gonosz köny­vek* szabad kiadásának, nyomtatásának, az meg nem zaboláztatott, ’s ta­­lám erővel is kicsikart sajtót szabadságának, az erőszakosan eltörlött tör­vényes könyvvizsgálati elhallgatásának, megnémúlásának. így veszett el minden szabadság, a­ midőn a­ nagy szájú emberek mindenütt csak azt kiáltották: „szabadság!“ Nem képtelenség e ez osztán?! Nem képtelenség 2*

Next