Ponori Thewrewk József: Sajtószabadság és censúra (Pozsony, 1833)
Drága előtte (az igaz Férjfiú előtt) minden szempillantás, a’ legkisebb alkalmatosságra is figyelmez, hol hasznosan munkálódhatik tisztiben. Mindenütt tanítói széket emel. Szívén hordozván küldettetésének isteni czélját, a' világ’ boldogságát, ’s mindenütt árasztja jótéteményeit. Úgy foly a’ patak ezüst vizeivel a’ mezőkön, réteken, ’s áldással itat ezernyi ezer plántákat, ’s mindenütt nyomdokolíiígyja jpLék, cs efe^e d e t e i n e k. 'v \ HorváthJaSo^^\ v Rudinai Apátur és Veszprémi Kánonok. Miképen kell embernek távoztatnia, viselnie, könyebbítenie a’ kereszteket tiszti hivataljában? Veszprémben 1811. lap 11 — 12. A’ vármegyei birodalom’ koronája abban áll, ha valaki a’ Rendektől országos követnek küldetik , melly megtiszteltetésnél Alkotmányunkban szebb, magasabb díszt nem ismerek, ugyan is az általa Nemzet’ minden alkotmányi kincse — a* Király’ és Haza’ egymástól elválhatatlan java — az olly férjfiúra bízatik. Ki ha idézett legszentebb kötelességében pontosan eljár, a’ legbuzgóbb hazafiúi hálában osztozik. Ponori Thewrewk József: Magyar Anthologia, I. köt. 125. lapján. Est animus TIBI Rerumque prudens, et secundis Temporibus dubusque rectus. Horatius.