Ponori Thewrewk József: Sajtószabadság és censúra (Pozsony, 1833)
I. Sajtószabadság
25 §.0. Igen helytelen, és erőltetett okoskodások azok s mellyekkel a sajtószabadság pártfogójt az említett Felséges Királyi Rendelésen kifogni, és a könyvvizsgálati Intézetet a’ Magyar Hazából is kitiltani igyekeznek. 36. Mind, a’ mit ellenszóképen mondhatnak a’ sajtószabadság’ megszorításán bánkódok, ezen út mintegy talpállításaikból kerekedik ki: 1-ször. Nincs a' Fejedelemnek jusa a sajtó’szabadságát a’ könyvvizsgálat* zarja alá vétetni; a’ Fejedelmi jusok addig nem terjednek, hogy a’ Felség a’ könyvek szabados kinyomtatását megtilalmazhassa. 2-szor. Az efféle tilalmazás nem czélirányos, meg nem felel czéljának. Meg sem is egyez 3-szor az ember’ és a’ polgári társaság’ jósaival, sőt a’ természet ellen vagyon. 4-szer. Még a’ nép’ boldogságával, javával, és tekintetével is ellenkezik. Végre 5-ször ezen tilalmazás a’ kívánt haszonvételre nézve nem csak sikeretlen, de veszedelmes is. De hadd fejtsék, hadd nyilatkoztassák ki magokat egészen, a’ kik ezeket állítják! Kész minden ellenszavakra a' felelet. §. 7. Első ellenszó. 37. aj Mi, (mondják) semmi ollyatén just a’ Fejedelemben meg nem ismerünk, de nem is ismerhetünk, melly szerint őnökie hatalmában állana, hogy a’ könyvek’ nyomtatását megengedhesse, a’ könyvnyomtatóműhelyeket felállíttathassa, avvagy a’ kinyomtatandó könyveket Censura, szoros vizsgálat alá előbb vétethesse; mert nyilván bizonyos az, hogy minekutána minden Fejedelemségek a’ népek’ szövetségéből származtak, a Fejedelmek csak ollyan jusokkal bírhatnak, a’ millyenekkel őket a népek a’ velek tartott szerződés által felruházták. Mire nézte, mivel a’ Fejedelmeknek semmi eredeti jusaik nincsenek természet szerint; a" polgári társaság’ törvényeiből szükséges azokat kitanulni, és megmagyarázni. Mivel pedig a' sajtó’szabadságát meghatározó Királyi jusról semmi törvényes rendelés a honi törvények közt nem találtatik, annak jele ez, hogy az említett just a’nemzet magának fentartotta. Ezen felől még az is igaz, hogy szabadon gondolkozhatni, és gondolatainkat másokkal is közölhetni az embernek természeti jusaihoz tartozik. Valamint tehát semmi természeti jusaikról az emberek soha le nem mondhatnak, úgy arról sem, hogy ők szabadon gondolkozhassanak, és gondolataikat másokkal közölhessék.