Ponori Thewrewk József: Sajtószabadság és censúra (Pozsony, 1833)
I. Sajtószabadság
27 quae ipse immediate, et citra ullum factum humanum interveniens instituit, sedet quae homines ductu sanae rationis pro conditione temporum, atque locorum recepere, ad implendam obligationem sibi a Deo i/tjunctamm Dr go ut civitas sit civitas finemque suum consequatur, institutus a Deo, a lege naturae ordo imperandi, et parendi: in quo ex ipsa Dei voluntate ct naturalis rationis diet amine aliquid summum sit, ac a nemine dependens, neminis arbitrio subjectum, Deo uni et subditum, *7« secundum, et vicarium : quae et summa potestas civilis. Id tamen meri esse facti humani, an summam illam potestatem velint uni comit tere, a/i pluribus, et quibus seorsim modis statum reipublicae describere instituant.“ 39. De még Gratius sem fogja ám az ellenkezők’ pártját, olvassák bár, a mit ír Tom. 1. de Jure Bell. et Pac. L. 1. Cap. 3. — Domatus pedig egy Franczia Törvénytudó ekképen szól: „Reges potestatem suam a solo Deo recipiunt, et in functionibus suis stilum Deum repraesentant— Droit, pubi. 1. 1. Tit. 2. Sect. 1. n. 6. —Ugyan ezt tartja Le Bret.de la Louvr. L. 1. — Több Nemzetek Tudósai még azt is állítják, hogy a‘ Fejedelmet a' nép meg nem ítélheti, és azt az okát adják, mivel a’ Fejedelmeknek hatalma az Istentől származik. Ezt jelentik az efféle kerekmondásaik : „Imperator superiore caret nam a Deo solo recognoscit Imperium (L. et bene de quadrien. posess.) Ide alkalmatos ATTIGIS' Gothusok’ Fejedelmének is ama kifejezése : „Causa Regiae potestatis supernis est applicanda Judiciis. Quando quidem ea e Coelo petita est."' (apud Cassiodorum) De még a’ pogány Bölcsek' ítélete is ez volt. „Principi summum rerum arbitrium Dii dederuntis u. m. Tacit. Annal. AT. 8. „Subditis obsequit gloria relicta est.“ — Es : „Ab Jove summus honos“ Homer. Iliad. L. I. — 40. Mindezek, csak úgy lehet vélekedni, megakasztják ama bátor vitatásnak már előre feltett győzedelmi erejét, melly szerint az állíttatik, hogy a’ főhatalomnak minden ereje a' néptől vagyon, hogy a nép ruházza azt által mint tulajdonát a’ fejedelmekre, különben ezek semmi Fejedelmi jósokkal nem bírhatnának.— Tegyük azonban, hogy a Fejedelmek azért bírnak fő hatalommal a’ népek felett, mivel ezek önkényt hatalmok alá vetvén magokat, természeti jósaikról, szabadságokról lemondottak, szabad akaratjokat a Fejedelmeknek lekötötték; de van e az