Ponori Thewrewk József: Sajtószabadság és censúra (Pozsony, 1833)
I. Sajtószabadság
talom’ jusaival, hanem egyetértőleg a' nemzet’ képviselőjivel tegye meg a’ szükséges rendeléseket, hozza a’ törvényeket, mint a hogy ez behozattatott polgári alkotmányunkkal együtt édes hazánkban, mellynek constitutionalis Monarchája lévén, a’ fő hatalomnak több rendbeli jusai az Ország’ Nagyjaival, Státusaival, és Rendeivel közösek, ezekkel együtt gyakorolván azokat a’ Felség, ’s így a’ magyar constitutio szerint velek bizonyos esetekben a’ fő hatalommal megosztozván, a’ mi mindazonáltal csak modificatióját, módosítását jelenti a' felséges jusok gyakorlásának, nem pedig azt, mintha azokat a’ nép határozhatná, mérhetné ki a’ fő hatalmasságoknak, és nem természeti kifolyásai, tulajdoni lennének a’ főhatalomnak. 42. E’ szerint tehát a’ mi felséges Uralkodónk, Királyunk is bír, és élhet mind azon jusaival, mellyek a’ Főhatalomnak természet szerint tulajdoni, kivévén egyedül csak azokat, mellyeket szabad nemzetünk magának fentartott. Mellyek légyenek pedig azon fentartott jusok, valóban nem máshonnan, hanem a’ Constitutio’ törvényes pontjaiból lehet kitanulni. — Innen mivel az ellenkezők’ állítása szerint semmi törvényes rendelés, melly al typographiákat, vagy a’ censurát érdeklené, honi constitútiónkban nem foglaltatik; inkább következik az , hogy a’ nemzete’ tárgyra nézve semmi just magának fel nem tartott, mint pedig az, hogy feltartott; és azért a’ könyvek’ megvizsgálását rendelhette is a’ mi Felségünk, és azoknak szabados kiadását megtilthatta, a’ sajtó szabadságát azon felséges jusánál fogva, mellyet a’ főhatalomtól meg nem lehet tagadni, megszoríthatta, annyival is inkább, mivel egy szó sincs arról a’ Constitutióban , hogy ezt a’ just a’ nemzet magának fentartotta volna. De ki is hinné azt, hogy a* magyar nemzet, constítutiója’ alkotásakor efféle kifogást tenni csak esze* ágában is tartotta volna, minekutána tudva vagyon, hogy még akkor, ha írtak is szintén könyveket, de nem nyomtattak! 143. bj Mind nem elég még ez, mondják az ellenkezők, erős állításunk’ eldöntésére, miért is ekképen sürgetik annak helybenhagyattatását : „Ha az királyi jusnak nézettethetne, és egyenesen a’ királyt illetné, hogy a sajtó szabadságát megszoríthassa, az 1791-diki 15dik Art. értelme szerint az ország a’ könyvek’ kiadása* meghatározásába nem avatkozott volna. A’ király pedig ezt el nem nézhette volna; elnézte pedig, sőt egy arra kivá