Ponori Thewrewk József: Sajtószabadság és censúra (Pozsony, 1833)
I. Sajtószabadság
lasztott különös deputátió’ ítéletére bízván az egész dolgot, megismerte, hogy e* tárgyra nézve országos rendelés, végzés szükségképen megkívántatik. 44. Erre a* felelet igen könnyű, így szól ám az említett 15ik Artikulus : „annuente sua platestate Regia Status y et Ordines decreverunt.“ A’ Felség t. i. engedhet valamit, a* mikor jónak lenni látja, a’ maga jusaiból; ekkor is tehát, a mint világosan kitetszik ezen szóból „annuente“ csak megengedte, hogy az országosan egybégült Státusok, és Rendek a’ sajtószabadságát illető tárgyakat köztanácskozás alá vegyék, azoknak megvizsgálásába, megállapításába ereszkedjenek, és azokról törvényes végzéseket is tehessenek. „Multum falluntur u. m. Grotius , (de Jur. Bell. et Par. L. 1. C. 3. §. 18.) qui existimant, cum Reges Acta quaedam sua nolunt rata esse, nisi a Senatu, aut alio coetu aliquo probentur, partitionem fieri potestatisMegtörténik az egyébkor is, hogy az Ország' gyűlése'' elébe ollyatén tárgyakat terjeszt Ő Felsége, a milyenekről extradiaetaliteris királyi jósainál fogva rendeléseket tehetne ugyan, de nem tesz, vagy azért, hogy több bölcs, és tudományos férfiakkal tanácskozván, az, a' mi az Ország" javára leginkább lehet, ’s a' mi leghelyesebbnek, és legalkalmatosabbnak lenni fog ítéltetni, rendeltessen; vagy hogy felséges decretumai, a' haza’ constitutiója szerint, országos, állandó törvények* erejével bírjanak, ugyan azt, a’ mit a’ Király akar, az Ország törvényül tévén. Ezen okok indították kétség kívül a’ Felséget arra is, hogy a* könyvek’ nyomtatásáról teendő meghatározásokat, és végzéseket az Ország’ gyűlésére bízta, és a’ Sátusok ’s Rendek* ítélete, tanácskozása alá bocsátotta; nem pedig mintha ehhez magának semmi királyi jusa nem lett volna, és azért a' most uralkodó Felség azon későbbi decretumát, melly által a’ sajtó’ szabadságát megszorította, királyi hatalmának erejével ki is adhatta. 45. ej „Nem, így hangzik még tovább is az ellenszó, „nem tehette ezt meg a Felség, mert kemény büntetés alatt tiltotta meg a’ sajtó’ szabadságát, a’ mi több egy királyi decretumnál.“ Büntetést csak a’ törvényhozó hatalom szabhat, ezzel pedig nem bír maga a’ Király, hanem az egész törvényhozó test, melly hazánkban a’Királyból, és a’ Státusokból és Rendekből áll. Már akkor az egész törvénytévőség a' Király’ hatalmában lenne, az ő decretumai, intimátumai, ’s mindennemű rendelései a' törvény’ erejével bírnának, és így volna a törvényhozó, ha ő bizonyos kiszabott