Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

A' Lónak a' Futtatáshoz való elkészítésérül, és a' Versenezésrül

A’ FUTTATÁSHOZ V. ELKÉSZÍTÉSE. 10) elkerü­lhetetnül szükséges — hogy azokat az el­érhető legm­agasabb lépcsőre emeljük. Ezt esz­közölni é s p. o. egy lovat egy bizonyos napra V órára olly állapotba hozni, hogy az éppen akkor, mikor a­ pályára kiáll — az egészség és erő lehető legmagasabb pontját elérte legyen, teszi az Elkészítés Mesterségét. A* Készítő nagyobb vagy kisebb tudo­­m­ányra is ügyessége , több vagy kevesebb tapasz­talása és belátása­ s tán szerencséje is határozzák­­el ezen mesterség körét, és annak tökélletesebb vagy tökél­etlenebb űzését. A’ legtökélletesebb készítő azt eszközölné, hogy a’ Ló physikai al­kotmányában minden belső munkálódások és mozgások a­ lehető legnagyobb megegyezéssel történjenek­­ meg , hogy benne minden részek magok között legnagyobb aránysulyban legyenek, és hogy az éppen akkor, mikor szaladnia kell, érje-el az ő individuális tökélletessége ! A kincsét,. A’ lovát egyr kevéssé jobb karba hozni, azt némanémaképpen a’ futáshoz és m­ás haszonvéte­lekhez szoktatni, ahol minden Kocsis , minden Lovász érthet ; — az nem nagy­ mesterség, de azt arra a* pontra emelni, mellynél magasabbra mechanica organizatiojánál fogva már nem jut­hat, ahoz őszhaju tapasztalás és a­ természetbe mély belátás szükséges. Iviki tudja, hogy lova jobban, és tovább m­egyen őszkor, ha már ny­aratszaka rendes moz­gásban volt, mint hosszú tél után, ha sokáig

Next