Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Lónak a' Futtatáshoz való elkészítésérül, és a' Versenezésrül
112 A1 LÓNAK Hát a5 vén lóval hogy fogunk bánni , és egy ollyannal, melly ha a3 futásnapját előre érzi, többet már nem eszik ? Mit cselekszünk avval , melly a3 pályakörébül mindég félre tér 3s kitör? 3s a3 t. Ezekről még sokat tudnék mondani, de a3 tárgy nem érdemli, hogy egészen kimerítsük 3s azért berekesztőleg csak azt kérdem meg, mindezekben van e Valami Előítélet, valami Előlelfoglalás , valami Szemfényvesztés? Én a lónak a pályára való elkészítését egy felhúzott húrhoz hasonlítom , meily annál magasabb 3s tisztább hangot ád, mennél jobban húzzák — de egyszerre elpattanik, ha a3 természeti tartósságán túl vonatik. 3S így minden esetre a lassú és hosszas Elkészítés tanácsosabb, így a’ lassú és hosszas mozdulások bátorságosabbak , — ámbár azokat is némiinémüképpen azon pályakörökhöz kell alkalmaztatni, mellyeknek átfutásokra a3 lovak készítetnek, mert hosszabb vagy csak rövid pályagyepre vitetendő lovak külömböző módon gyakoroltatnak. Sokan, akik mindezeket szemeikkel látták és kezeikkel tapogatták és azért a3 dolgot nem tagadhatják, azon észrevételt szokták tenni "•hogy ezen bánásmód a3 lovak életének előbb utóbb nagyon ártalmas Erre csak azt felelem , hogy egy Országban sem vénülnek meg a3 csődörök 3s kanczák olly igen , mint Angliában, és egy Országban, sincs