Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Lónak a' Futtatáshoz való elkészítésérül, és a' Versenezésrül
A‘ FUTTATÁSHOZ ” ELKÉSZÍTÉSE. 113 több példa, olly sok ménlónak annyi Csikó Nemzéséről és olly sok kanczának annyi Csikó Ellésérül. Tudnivaló pedig, hogy minden híres Versenező , és nagy sommákért hágó lovak, már 2—3 esztendős korokban a szaladáshoz elkészítve voltak, és 3—1 esztendős korokban már szaladtak is ; mert hágatásra nézve, mint az Angol mondja ,a próbálatlan Ménlónak nincs nagy becse, t.i. ollyannak, kinek sem maga tetteiről, sem Származatjairól semmi bizonyos , és őtet ajánló, tudva nem volna. Legtöbben pedig, a3 kik az Elkészítésről csak annyit tudnak, a3 mennyit eszek ereje elérhet, mert semmi tapasztalások nem volt— de a3 dologról még is ítélni akarnak — azt állítják, hogy a3 Versenfutást, de kivált azon Manipulatiok, mellyek azt megelőzik, igen kegyetlenek 3s a3 t. Nem tagadom, hogy a3 lónak sorsa nem irigylésre méltó ; de ha valamelly állat tétele, az mi képzeletünk szerint tűrhető , az minden bizonnyal legfőképpen a versfutó Lóé. Melly szorgalom van vele, melly dajkálás, melly anyai gond fiatal korában. Az elkészítés minden tudománya csak annak ereje és egészsége legnagyobb magasságra való vitelére czélozfelserdülő idejében; 3s mi is eszközölhetné más az állat szerencséjét, ha nem a testi munkálódásainak Eggyezőhangja 3s annak Érzése. Igaz, hogy nehéz azon pillantat mikor a gyepen, derék 3s hatalmas Ellenkezővel kell néki megvívni, ha-