Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

A' Tenyésztés némelly Fővonásai

N­EM ELLY FŐ VONÁSAI. 143 Azonban nem könnyű, megvallom egy An­gol Versenyző Lóbul, melly nyúlánk, hátul tán magasabb mint elől, fejét földre tartja, farkát nem viseli ’s a 3 t. a3 Nemzőerőt ‘kinézni, hogy ő olly lovakat nemzsen , mellyek kantárosak, nyakkal fővel farkai felfelé, kurta derekúak, mozgók 3s a 31. legyenek. Azt csak ‘ Gondolomra, lehet tenni-és azért mint már többször mondom, nincs szükségesebb mint számos Ménló, hogy azokból válogatni lehessen. Ha azt kérdenénk, ‘hát ők maguk miért ollyanok, hogy nekünk nem tetszhetnek és nem nekünk valók, arra azt felel­hetnénk, hogy annak oka egyedül a­ futáshoz való kora elkészítésekben fekszik. Nem nagyon természetes­­, hogy azon jó testi állásának egé­szen kü­lömbözőnek kell lenni, a3 ki csak nem élete kezdetétül fogva egy különös Gymnastiká­­ban él, a3 hol mód nélkül sokat jártatják lépés­ben, ügetve, rövid vágtatva soha, a­hol minden iparkodás arra megyen, hogy leghidegebb vérü és phlegmatikus, hogy legkantázatlanabb legyen, lábait alig emelje a­ földtül, fejét lefelé tartsa és egészen az elejére dűljön! Azon bevett Talpigazság ‘Egyenlő egyenlőt nemz, annyi kivételeket szenved , hogy alig lehet közmondásnál egyébnek venni. Ha emberek­hez hasonlítjuk a­ dolgot, nemigen szembetűnő e a­ mondottnak igaza? Hány egyenes hatalmas Granaticosnak Tót atyja és anyja csak egy kis görbe pár — úgy hogy nem bámulhat az ember

Next