Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

Mit kellene tehát nekünk tenni

174 MIT KELLENE TEHÁT lovassal elszaladjon vagy sem , az legkisebb gond­ja. A3 Stallmeister ellenben mindég tanít is leczkéz, a’ ló akár legyen jó erőben, akár nem; erre ő nem ügyel. A3 kereskedőnek nincs szeme , egy, két esz­tendős csikókra, ő csak a3 kizsarolt, rosszul tartott lovakból nézi ki, hogy majd miilyenek lesznek, ha egyszer gond, zab, nyugvás 3s meleg meg­fordul rajtok. A 3 Sokaság pedig megvet minden lovat, melly sovány, hosszuszőrü, tisztátalan — 3s megkedveli mindegyiket, melly­ kövér, simaszőrü 3s bakivezetik, fuj, haboz 3s figuráz. Hogy lehet ennyi külömbféle 3s egymással ellen­kező ízekből tökélletes Lóesmerőt összealkot­ni? Nem lehet — A3 Tárgy igen szövevényes, 3S azért , hogy meglehetősen kifejtődhessék , majd­nem minden Ágazatjára külön külön Em­ber kell. Vélekedésem szerint semmi sem tesz min­ket rövidebb idő alatt Lóesmerőkké, mintha egynéhányszor érzékenyen megcsalattattunk. Ha egy egész esztendei Cursust halgatnánk is az Ophthalmiáról, az nem nyitná­ fel annyira sze­münket, mintha csak egyszer kétszer jó drágán vásárlottunk volna — vak Lovat. Többen azt mondják :De nem kár e nem természet ellen való e ay lovakat illy korán futtat­ni ?. Arra azt válaszolhatnánk : Igen is, éppen olly kár mintha 12 esztendős fiunkat már examinál­­tatnánk, éppen olly természet ellen való , mintha

Next