Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

Mit kellene tehát nekünk tenni

170 MIT KELLENE TEHÁT fócskáztatása, — ’s a­ t. ellen. Én sem a’ Kor­­mánytól nem kérek semmit, sem az Adózónépre nem kívánok semmi terhet hárítani, és még is hiszem, hogy a3 dolog nagyon jól fog folyni * csak el legyen a’ mag vetve — 3s állhatatos 3s békességes tűrés legyen , annak gyökerezése , annak lassú növése bevárására, akkor bizon­­nyára eljön a­ gyümölcsöző nap. Ez szerint hát minden utóbbi keringetés nélkül egyenesen kimondom, hogy én a­ Ló­­tenyésztés által nyerni, és szépen nyerni kívánok ,s hogy minden szám­lálásaim és eddig volt tapasztalá­saim szerint nyerni reménynek is. Ha okoskodásaim helyesek, a­ jó követke­zéseknek folyni kell — ha a3 következések jók, — megfogja szomszédom is kedvelni, és azok megszerzésére törekedni; attul mások , másoktul sokan. ÉS azért hagyjuk a 3 dolgot magára, ne mesterkedjünk rajta, kiki tartson lovat ’s nevel­jen, a3 ki akar; a3 ki nem akar, ne tartson ,ne neveljen. De ha minden a’régi korban megmaradna, semmi kis javítás sem történnék , ugyan mi nagyot nyerhetnénk ma a’ Ló által ? Mit érne az a' Ló, melly egy nap el tudna menni Sopronból Debre­­czenbe és más nap vissza ? Ha Bucephalust tudnánk nevelni , ha Aura, ha Babieka, ha.... ha .... teremnének Méneseinkben — mit érnének? Tudnánk e két három­száz aranynál

Next