Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

Mit kellene tehát nekünk tenni

185 NEKÜNK TENNI, ne lehetne ! Én éppen olly lehetőnek tartom, hogy valaha még jobb lovakat nevelhessünk az Angoloknál , mint általjában lehetetlennek hi­szem , hogy ma akármelly próbára foganattal ki­­állhassunk ellenek. Jól elkészített és az esztendő minden részeiben jól fenntartott Pá­lyáz­óhely. Ez olly szükséges minta a Mázsa és a­ Rőf; azokat se lehet, ha egy két hétig hasznokat vettek azután félre dobni, vagy el­darabolni. Az elkészítendő lovak időszakaszok szerint külöm­b kü­lömb móddal egész esztendőt által gyakoroltatnak. Éhez egyenes, sima, ki­mért, jól elkészített és az esztendőnek minden részeiben jól fenntartott, és mindig fennálló jeloszlopokkal rendesen kirakott Gyep kell. Nem elég pedig, hogy csak egy húsz, harmincz­öl szélességű kör legyen sima és egyenes , hanem szükséges, hogy körül­belül nagyobb távolságra gödör, árok, lyuk ne találtassák. A’ puha Gyep elkerülhetetlenül megkiván­­tatik. Mi lenne a’ két esztendős csikó lábábul , és kivált csuklóibul , ha az kemény kövecses földön , vagy éppen tán a' vert országúton ké­szítetnék? Nem kü­lömben szükséges, hogy jó darabra körül­belül egyenes, si­ma legyen a­ táj. A­ serdülő csikók midőn vágtatásaikat kezdik , jobbra balra szoktak düledezni , némel­­lyike ki is tör. Ha jobbra akar félre futni, a­ Lovas annyira húzza száját balfelé — ne­tán

Next