Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
Mit kellene tehát nekünk tenni
211 MIT KELLENE TEHÁT egy egy csikó becsét, ezer aranyat adna ? Egy egy csikó többet érne tizenöt aranynál ; az tenne öszvesen harmincznál hatszáz aranyat. Ekképpen a’ Vevő pénze negyvenöt procentummal kamatolna. Ha pedig azon árrokat tekintjük, mellyeken a’ ‘czélnak megfelelő lovak a’ külföldön, de még Hazánkban is könnyen elkelnek, vagynak olly ménlovak is, mellyeknek csikói nem csak tizenöt, hanem ötven aranynál is többet fognak érni azon csikóknál, mellyeket most éppen azon kanczák, de csak középszerű csődörök után csikóznak. Már azok , kik drágább helyeken laknak , ahol a határ szűk, a legelő keskeny, azok pályára fognak lovat nevelni , és ezt úgy lehet nézni , mint a’ Lovak Tenyésztő Intézetét. Sokaknak pedig eszekbe fog jutni , hogy egyetlen egy kancza szüleményével legnevezetesebb nyereségre tehetnek szert, mivel olly csődört nevelhetnek , melly minden külföldinél külömb, és általa sok jutalmakat és nevezetes Ménbért nyerhetnek ; és mellyet végtére drágán el is adhatnak a méneses gazdáknak, kik szívesen jól megfizetik az ollyas csődört, melly által csikaik becsét duplára emelni reményük. Nem külömben sokan észre fogják venni, kik mai napig a Lónevelésrül nem is álmodtak— ha minden esztendőben egy bizonyos helyen ezer aranyat fognak látni pontosan kitéve — hogy tán nem volna balgatagság, egy kétszázat haza vinni !