Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
Mit kellene tehát nekünk tenni
210 NEKÜNK TENNI. Az én ítéletem szerint a’ mi lovainknak tökélletesebbre való nevelésére az Angol tellyesvérű áltáljában véve alkalmasabb mint a’ keleti Ló, mert semmivel kevesebb, de tán több nemességgel mint ezen utolsó, több csontot, ideget és erőt önt származattaiba. Azonkívül pedig tagadhatatlan , hogy a’ tellyesvérü Angol Ló tiszta eredetét, mert már annyi nemzéseken által a’ maga minémőségét megtartotta, bizony csak kevesebbé lehet kérdésbe venni, mint azon keleti lovaknak tiszta fajzását, mellyek, Isten tudja, hol és kik által neveltettek. Nem vagyok mindazáltal a' keleti Ló ellen , mert engem is úgy mint akárkit, bájoló 3s kerek mozgása, nemes ábrázatja 3s a3 t. annyira elragad , hogy soksor szinte elfelejtem magamban azt a3 kérdést tenni, hogy melly czélra lessz csikója ugyan csak tökélletesen megfelelő , ha ollyan de éppen ollyan fog lenni, mint ő.. Ezen kérdés pedig az az ‘A, mellynél a 3 tenyésztőnek minden munkálódásait kezdeni kell. Angliában csak egynéhány kevés keleti ménlós kancza tette azon Törzsököt, mellybül a 3 mostani ott élő tellyesvérü nagy Familia származott. Sok keleti Ló hozatott Angliába utóbb is, és most is nagyobb számban vannak ott, mint Hazánkban. De már náluk nincsenek olly becsben, mint az idő, párásodás és tartás által tökét létesített Magzatjaik. Nincs pedig előítélet a keleti Ló ellen , sőt ott most is keleti lovak