Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
Mit kellene tehát nekünk tenni
232 MIT KELLENE TEHÁT aranyat valami kereskedőnek egy kosért, mellyet a3 mint ő állítja, csak éppen most hoztak Spanyol Országbul 3s a3 t. Ha Eperfa tenyésztésre szánom magamat, Olasz Országbul hozatok , könnyű költséggel embert, ki ért a3 dologhoz 3s nem ám famíliástul együtt drága pénzért Persiából vagy Chinából, mert onnan hozták a legelső Szederfát ! 11 a gyalogos fárasztó utazásomnak czélja Páris —és választhatnék , hogy honnan induljak el, Nancybul vagy Kartzagrul, én minden bizonnyal Nancybul indulnék el. És valamint Őseimnek háladatos szívvel köszönöm, ha fákat ültettek 3s nem a3magam, hanem a3 régi ültetés alatt keresem az árnyyékot ; úgy nagyon örülök, hogy Britanniának régi tapasztalását a' Lovakban , az Olaszoknak tapasztalásait a3 Selyemben 3s a3 t. saját hasznomra már készen átvehetem 3s a3jövedelmeket húzhatom, midőn ők fáradoztak , tévelygettek 3sa3t. Mára ki minden Kalauz nélkül maga akarja bejárni a3 Világot, és minden erővel azért a3 mit fele áron is megvásárolhatna két annyit akar költeni 3s végtére a3 Hollót megvenni, hogy maga kitapasztalja ‘■ha igaz e az, a3 mit a3 Nép ezen madárról mond, annak jó szerencsét, sok békességes tűrést, de kivált igen hosszú életet kívánok. Sokan a3 Tapasztalással kelnek ki. Ezek ellen nem állítok egyebet, hanem éppen Tapasztalást. És midőn Angliáról halgatok, a3 Continensnek próbatételeire teszem a részre nem hajló Visgá-