Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

Mit kellene tehát nekünk tenni

224 MIT KELLENE TEHÁT neveljen — ez már más kérdés 3s az arra való csalhatatlan 3s valóságos felelet az emberi tehet­ség körén túl fekszik — mert ki esmeri a­ jö­vendőt ! Én részemről ezen visgálatban igy okosko­dom ‘■Britanniában illy Intézetek felállítása, mellyek elejintén igen csekélyek 's kisded alapúak voltak — az egész jódolgot életbe, mozgásba, sikerbe hozta ; de Britanniában mindennek árra ötször hatszor drágább lévén, mint Magyar Or­szágban , azokon kívül, kik a3 jutalmakat húzták, csak kevesen maradtak nyertesek ; csak kevesen kerülhették­ el a3 veszteséget és a3 dolog még is mindjobban 's jobban forgott: igy tehát a’ leg­nagyobb Hihetőség és a’ számlálásnak minden procentuma arra dal, hogy­­ezer arany esztendei jutalom 3s az abbul folyó Intézetek Magyarha­zánk hanyatló jóállapotjába uj életet és eleven­séget fognak önteni. Mert itt mindennemű ter­­mesztmények árra Angliához képest csak csekély lévén; leghihetőbb, hogy veszteni és károsodni a’ Lónevelés által senki nem fog és a3 Lótenyész­tők köztt csak az lessz a3 külömbség , hogy egyik többet, a3 másik kevesebbet fog nyerni ; némel­­lyek pedig ollyan nyereségekre tesznek szert, hogy maguk is fogják csodálni. Előadásom elején axiómaként azt állítottam­­fel, hogy a’ Lónevelés által bizonyosan nyerni nem lehet, és azért a3 Nyereséget kell lehetővé tenni, külömben a 3 ló nevelése

Next