Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

Mit kellene tehát nekünk tenni

238 MIT KELL TEHÁT NEKI TENNI. Ha egészsége gyengül, vagy meghal szeretett felesége, egyetlen egy gyermeke, és a­ termé­szetnek minden csudái szemei előtt hervadnak, és a’Mindenség, reménytörött szívébe, egy nagy setétségre beborul, és­­ az egész Világot fel sem veszi többé ; az , a3 mit valaha a­ tavaszélet sze­­retetével kezde, megint összerogy. És ki mond­hatja, hogy ő mindenkor akaratja szerint állha­tatosan élhette léte napjait és etet nem hordta volna a’ véletlen Eset hullámja, mint a 3 partról elszakított gyenge plántát a Tengerrészei ide és tova seprik ? Ha pedig meghal, minden munká­­lódásainak talán még emlékezetét is hideg tete­meivel együtt, egy pár maroknyi föld elborítja ! Hogy ezer embernek több pénzbéli tehetsége Van, mint egynek, tagadni nem lehet­, hogy ezer emberben több ész, több szem van mint egyben, igazság , hogy egy ezernyi lélekbül álló Egyesület, melly Átyárul Fiúra átmegy, tovább élhet, mint egy gyarló ember, kit egy szellő egy csepvíz megölhet, ki fogja tagadni ! 3S így ‘Egynek minden nehéz ; Soknak semmi sem lehetetlen !.

Next