Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
Bérekesztés
BEREKESZTÉS. Ezek gondolatim. Jó szándékkal vannak előadva. Azon törekedtem legalább, hogy munkám igen unalmas és az Istáló Szagától egészen ellepve ne legyen ; mert az unalom inkább öl, mint élesztene, és minden Szag a maga helyén kívül igen igen kellemetlen. Lehető, hogy egy ’s más nincs szorosan úgy , mint erősítem’s hogy én is hébe korba, félre térek az egyenes útból, mert ki mondhatja ,csak én látom a’ dolgot, Ti nem ’s nékem van minden bizonnyal igazam,. De ha Paradoxumokkal volna is tele könyvem, ’s ha szinte minden másképp lenne, másképp sülne is ki, mint előadóm : azért egészen haszontalan munkát még sem tettem, mert majd azon könyvbül fog egész fényében kitűnni az igazság, melly az enyimnek kritikája lessz. Annak Szerzője , tán több elmebeli tehetséggel bírván mint én , saját állóhelyéből elragadtatásomat jobban tekintheti é s ítélheti meg, és midőn tévedéseimet , kicsapongásaimat reánk alkalmaztatja, és a’ módosítottak vagy ellenkezők igaz voltát talpra teszi , könnyebben ki fogja fejthetni , hogy Hazánkra nézve nékünk mi volna szükséges, mi hasznos. ’S azért én azt örömmel is elvárom , mert itt nem az a kérdés , hogy ki 239