Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

A Lóállapotja Magyar Országban

21i A LÓÁLLAPOTJA napig is még fenn lobogó győzedelmes Zászlóikat ? Azt én itt most bőven elő nem adhatom, nem is mernék illy száraz tárgyról igen hosszasan írni , ne­hogy Olvasóm békeséges tűrésével v­issza­­éljek. Azonban is mindenek előtt az állítom­­ fel ,hogy a’ lótenyésztés szorosan a’ gazdasághoz tartozik. Miért akarják azt némellyek abbul ki­­rekeszteni, annak okát soha átlátni nem tudtam. Hogy pedig azt abbul kirekeszteni akarj­ák tagad­hatatlan , mert a’ hasznot nem csak nem állít­­ják­ fel Ingerül a'közönség rábírására a’ Lenevelés és Ménestartás Avégett , hanem szintén azt már valami beérett és megállapított dolognak­­veszik , hogy minekutánna a’ lótenyésztés áltáljába vév­e hasznot nem hajt, egészen pedig abban hagyni nem illik , azt hazafius szeretétből, közhaszon előmozdításának nemes érzéséből ’s a’ t. kell cselekedni. Több esztendeje nekem magamnak egy becsületes Úri ember, látván minő nagy pon­tossággal számolom a’ kiadásokat és bé­vételeket a’ Ménes dolgában , azt mondá­­­k ’s hát ugyan a’ Gróf nem szégyenlene a­ lótenyésztés által nyerekedni akarni?. Akkor, meghallom, azon kívánságot magam is helytelennek láttam, mert édesen melegül az ifjúkor vére, mikor olly do­­logról van szó , a’ mellytül minden haszonkeresés távul esik. De most a’ dolgot nem csalképzeletben, hanem valóságban látj­ák, a’ közhaszon miatt úgy szeretném , ha szomszédaimnak azt bizonyíthat-

Next