Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

A Lóállapotja Magyar Országban

MAGYAR ORSZÁGBAN. 37 czélokhoz lenne alkalmaztatva, mellyekre a’ lovak respective neveltetnek, mert azoknak becse és jósága a' mi kívánságunk és használásunkhoz képest igen nagyon külömböző. Mit ér p. o. egy vékony, keskeny versfutó ló, bár GOO élet egy minuta alatt ki tudna futni, egy Stájer Társzekeresnek, és viszont mit érne egy magában becses nehéz terhhuzó Stájer ló a’ gyepen ,a’ mi csikós huj társ­ainknak. Ennél fogva, a’ versfutó lovak köztt a’ leg­sebesebb és tartósabb , a’ katona lovak köztt a’ legerősebb, a’legkantárosabb, a’legnagyobb tehert hurczoló , az idő sanyaruságait könnyen kiállható, rossz és kevés eledellel kielégíthető, nyerné el a’ Pálya-díjt ; a’ gazdaságra használtatok köztt pedig az, a’ mellyik a’ több munkáknak végbe vitelén kívül még legtöbb ’s leghelyesebb csi­kókat nevelne ; úgymint a’ kereskedésre nézve az, a’ m­elly legtöbb bonni termékeket vinne­ ki külföldre , vagy az , a’ mellyet legdrágábban adtak volna el ; az utazásra való lovak­­köztt az, m­elly az útját legnagyobb sebességgel vitte végbe, soha el nem ragadta a’ kocsit, helyből mindég jól indult 's a’ t. Paripák között pedig az volna a’ nyertes, mellyik mindég tüzes és tánczoló , ha az Urának jó kedve van, és a' városi sétáló helyen a’ Szépek között tölti idejét, csendes pedig, és igazi jó lépő, ha az Urának valami baja van , v­agy magánosan a külföldi gazdasági ál eszmélkedik a' Pusztán 's a’­­.

Next