Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Lóállapotja Angliában, annak eredete és történetei, és a' Lótenyésztés által való nyereség
ANGLIÁBAN. hogy uj és jobb Méneseket állítsunk fel, jobb Ménlovakat és derekabb Kanczákat vásároljunk; az nem azért van, mert pénzünk nincs, hanem azért, hogy azt egyébbre okosabban fordíthatjuk. I ha a' Iá nevelés által nevezetesen gyarapodni lehetne, magunk is csudálnánk, melly tetemes sommák kerülnének ki a' ló dolgának előmozdítására, ha az angol lovak Történeteit átgondoljuk — tagadni nem lehet, hogy abban sok ollyat találunk, mellyet a’ Kormány a’ tenyésztés előmozdítására nem annyira a’ nyereség, mint a’ becsület felingerlése által vitt végbe ; de azon elrejtett vezető szer, melly annyi csudákat művelt bizony csak nem más volt, mint — a’ pénz szomja. A’ becsület szeretete magában olly szép ; a’ haszonkeresés ellenben olly alacsony érzésekkel van összekapcsolva , hogy senki se merné nyilván kimondani, hogy a’haszonért többet volna tenni kész, mint a’ becsületért; sőt azt állítaná kiki, hogy becsületbül ezerszer többet kész cselekedni, mint haszon hajházásért. Minden nemesérzésü ember igy gondolkodik. De ha a' megkülömbüztetés valahol szükséges, ebben a’ tárgyban annak igazán helye van. A’ becsületet — nekem legalább úgy látszik — háborúban , közhazafias életben, és mind azon szent kötelességekben ’s számtalan áldozatokban kell