Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Lóállapotja Angliában, annak eredete és történetei, és a' Lótenyésztés által való nyereség
ANGLIÁBAN. 59 ványok és mocsárok által elkonczolt sivatag volt, mellyen se erdő, se fa,se nemesebb plánta nem virágzott , sovány jószág kis számban legelt, szegény pásztorember lakta — ’s melly a' farkasok ordításai által hallá némellykor félbe szakítni örök Csendjét, így találhatunk mi is valami keveset kedvünkre az angol ló régi történeteiben ; ha azon az újabb, de kivált mostani időkig átmegyünk; ha az új rendet a’ régi rendetlenséghez hasonlítjuk, és a’ szép virágokat ’s áldott gyümölcsöket nézzük ; midőn a’ régi vadság, a’ régi hervadtság emlékezetünkbe még héba-korba visszatér. Ezen változás II. Karol uralkodása alatt történt. És ezt az időpontot úgy lehet nézni , mint az angol lótenyésztés Aeráját. Itt kezdődik az uj rend, az uj élet és azóta a tárgy egészen más tekintetet érdemel. Az uj elrendeltetést pedig , vagy inkább, azon Crisist, melly ebben a'tárgyban magát előladta, legtöbbnyire annak tulajdoníthatjuk,hogy II. Káról a' lovakat és azok nevelését szerfelett kedvelte; Arábs, Barb, Persa, egyszóval Napkeleti ménlovakat ’s kanczákat hozatott, azokbul magok nemekben csikókat tisztán nevelt, 's történetből napkeleti vérrel próbálta nemesíteni az országban már meglévő lovak fajtáit is. A'Király, hogy a' hasznot a' gyönyörűséghez kapcsolja, azon becs nélkül való csengetjük be-