Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

A' Lóállapotja Angliában, annak eredete és történetei, és a' Lótenyésztés által való nyereség

ANGLIÁBAN. 77 sommásat különös fogadásokon,a­ mint h­alláni , soha nem szokott koczkáztatni, a’ múlt eszten­dőkben tiz, tizenkét ezer font Sterlinget nyert esztendőnként. A’ ló futására a’ tel­ernek nagy befolyása van. Hogy egy mázsával több vagy kevesebb tereli a’ lóhátán kü­lümbséget tesz, azt kiki megengedi ; mert a’ dolog szembe ötlik; de hogy egy font is kü­lümbséget tegyen, azt nem mindegyik fogja megengedni ; mert a­­lónak mozdulásaiban szem­betűnő változást nem okoz. Azonban azok, kik mind­ezeket számos esztendőkig száz és száz esetekben próbálgatták, megvannak arról győ­ződve , hogy a­ legkisebb terek is valamelly kis kü­lümbséget csak tesz, és pedig annál többet, mennél messzebbre fut a’ ló. Egy mázsát busz lépésnyire elvinni könnyebb, mint fél mázsát két ezer lépésnyire , ’s könnyebb ezen utólsót végbe vinni, mint huszonöt fontai húsz magyar mértföldet haladni. A’ derekabb ló a’ gyengébb­nél, egy pár ezer lépésnél távolságra, tán egy fél mázsával is többet vehet hátára ’s még is győz­het ; midőn éppen azon derekabb ló tiz ezer lépés messzeségre csak huszonöt fontai vévén több ter­het magára , a’ gyengébbtől meggyőzettetnék. A’ tereksúlya a’ lónak minden vágásával nehezedik. A’ külön külön időkori és nembeli lovakra való elosztása és elrendelése a’terheknek, szám­talan próbatételek után ma már olly igazságos arányba jött , hogy egy három esztendős kam­za

Next