Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Lóállapotja Angliában, annak eredete és történetei, és a' Lótenyésztés által való nyereség
34 A’ LÓÁILAPOTJA után, akár nem ; akár lássa mindég hajnal hasadását, akár révirradjon minden nap. 3S azért én ezen Találmányt, a* tudomány, tapasztalás és szorgalom jutalmának hívni bátorkodom! A pénzért való hágatásbul, végtére nagyon nevezetes nyereség válhat. Ha valamelly csikó a3 többiek között megkülömbözteti magát, mingyárt tudakolják■ki volt Nemzője ?, 3s kiki azzal kívánja párosítani kanczáját. A3 Ménló Tulajdonosa pedig a3 Csődörbért tüstént olly arányba emeli fel, mellyben lovát megkívánják 3s keresik ; úgy mint mi valaha Tokai borainkat igen drágán adtuk Lengyel szomszédjainknak , —mert nagyon keresték, most pedig olcsón is oda adnánk, — csak bár keresnék is. Vagynak példák, hogy egy kancza meglógásáért ötven sőt száz fontot is fizettek, és így, minekutánna egy csődör esztendőnként ötven kanczát könnyen gyümölcsözővé tehet, Urának sok ezereket hozhat be minden esztendőben. Most a jó csődörök száma Angliában nagyobbra növekedett, és igy a Ménbér valamivel alább szállott, úgy, hogy most az út, tiz , tizenöt, húsz, harmincz fontba kerül, és így egy jó Magló 500, 1000, és több fontot hoz be gazdájának esztendőnként. Ez a3 pénzért való hágatás mind a3 két résznek hasznos. Az, a3 kinek, teszem húsz kanczája van csak ménesében , négy é s több