Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)

A' Lóállapotja Angliában, annak eredete és történetei, és a' Lótenyésztés által való nyereség

83 A LÓÁLLAPOTJA Minden, a3 ki valamelly czélra igen meg­felelő lovat kivan, azt Angliában keresi ; és azt minden feltételekre, egyet se vévén ki a­ töké­letességhez legközelitőbbseg csak ott is találhatja. És még sincs egy Nemzet lóbéli intézete 3s lova ellen annyi előítélet, mint az Angoloké ellen is kiváltképpen a­ mi Hazánkban. Sokat fontolgat­tam ennek okát és úgy gondolom alkalmasint ki is találtam. Először nagyon kevés Magyar volt Angliában , és azon kevés közül is nem mindenik forgolódott lovak körül. Nem is lehet tagadni azt, hogy bajos dolog ott sok Útmutatásra szert tenni; mert nem szívesen és nem minden embert eresztenek az Angolok istálóikba és méneseik közé ; a nékiek erre jó és sok okaik vannak. Továbbá az angol ló jósága ellen azért is ki­kelnek sokan, hogy a Valenciennes ostromlásakor a­ Cs. K. Austriai lovasság az Angol lovassággal sokszor egy táborban lévén, az akkori Angol lovasság ügyetlenségét, és alábbvalóságát szem­mel látták , tapasztalták, mellyé első behatás sokakban mai napig is fenmaradott. Igaz, hogy azon időben az Angol lovasság nem volt helyes korban. A­ lovak jók voltak ugyan, azt nem is tagadja senki , de nem tudtak rajtok ülni, és reájok semmi vigyázat nem volt. Az Angolok legnagyobb ereje nem a‘ Szárazon, hanem a’ Tengeren alapodik, és kivált akkor nem fordítottak ők annyi figyelmet a3 lovasságra , mint későbben ; akkor még zablájok sem volt, és

Next