Hampel József: A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyarhonban 1. (Budapest, 1894)

ELŐSZÓ. A jelen munka azon kor emlékeit tárgyalja, mely a hum­ok betörésétől a magyar állam megalapításáig terjed. E félezeréves időszaknak csak az elejéről s a legvégéről ismerünk hazánkban monumentális alkotásokat. Építészeti és szobrászati maradvá­nyaink csak az V. és a IX. századból vannak s ezek is fölötte gyérek. A közbeeső hosszú idő nagyobb művészi alkotásokat nem hagyott reánk és így, mikor a kor ízlését tanulmányoz­zuk, reá vagyunk utalva a temetők és kincsek ezernyi kisebb maradványaira. Nincs sok ideje — alig három-négy évtizede — annak, hogy ezen, gyakran csekélyszerűeknek látszó, emlékekkel szaktársaink rendszeresen foglalkoznak és most is még aránylag kevesen van­nak, a­kik e maradványok műtörténeti fontosságát úgy méltá­nyolják, mint a jeles Springer, a­ki joggal utal annak a tévhitnek a helytelenségére, mely azt tartotta, hogy egy tétlen, művészeti­­leg absolute tehetetlen kor, mintegy üres örvény különíti el a classikus művészettől a középkori emberiséget. Ily megszakadás valójában sohasem létezett, csak képzelték és e tévhit csak addig tarthatott, míg a szerencsés véletlen és az ásó, a látszólagos űrt kincs- és sírleletek majdnem átláthatlan sokaságával megtöltötte. E gazdag anyag a bel- és külföldi szakirodalomban mindinkább megnyerte azt a méltánylást, melyet érdemel és a­mióta, mintegy tíz éve, alkalmam volt hazai kutatásaink eredményeiről szűk ke­retben kis összefoglaló képet adni, évről-évre fokozódó siker jutal­mazta hazai kutatóink buzgalmát úgy, hogy az újabban föltárt sírmezők sokasága a jelzett kor arch­eológiájának jóval szélesebb és biztosabb alapot nyújt, mint a­milyenből korábbi tanulmá­nyaink kiindulhattak. Az utóbbi évek sikerei folytán azon vélemény helyességéről is mindinkább meggyőződtünk, melyet külföldi kutatókkal szemben már előbb többször hangsúlyoztunk, hogy az u. n. népvándor­lási kor keverék ízlése létrehozatalában hazánk lakosságának fontos szerepe volt és hogy Oroszország után bizonyára hazánk volt a szílalakulás egyik legkorábbi góczpontja. Azért is kevés helyütt kínálkozik kedvezőbb alkalom a régibb középkor stílusának tanul­mányozására, mint nálunk. Azonban kétségtelen másrészt, hogy

Next