Szekrényi Lajos: A bibliai régiségtudomány kézikönyve 2. (Budapest, 1896)

Bevezetés

BEVEZETÉS. 1. §. A vallás legrégibb formája és eredete. A vallás és az ezzel karöltve járó isteni tisztelet oly régi, mint az általunk ismert emberi nem. A modern tudomány két­­ségbevonhatatlanul bebizonyította, hogy egy felsőbb lény gondo­lata, az őt megillető tisztelet és a jövő élet reménye, habár a legváltozatosabb alakban és sokszor csaknem a felismerhetetlen­­ségig eltorzítva, feltalálható úgy a legrégibb történeti emlékek­ben élő nemzeteknél, mint a műveltség legalacsonyabb fokán álló, és jelenleg a legdurvább fetisizmusnak hódoló néptörzseknél. A tudomány megdönthetetlenül kiderítette azt, hogy nem volt, és nincs is nép, mely vallás nélkül szűkölködött volna.­ Bármily nagy volt is Afrika vad népeinek, a pápuáknak, malájiaknak és a polinézeknek erkölcsi és kulturális sülyedése, megtaláljuk náluk a vallás nyomait, az imádságokat és áldozatokat és azt a kiolt­­hatatlan hitet, hogy van egy felsőbb lény, aki hall bennünket, midőn segítségül hívjuk, s akit tisztelni kötelességünk, mert ő tőle függ minden teremtmény.1­2 Ha azonban a népek vallásait egymással összehasonlítjuk, azt kell tapasztalnunk, hogy azok szerfölött különböznek egymás­tól, s különböző fokozatot kell megállapítanunk amaz általános műveltség arányában, amelyre valamely nép emelkedett vagy­­ sülyedt. A vallás legalacsonyabb foka a fetisizmus, melynél a­ ­ Darwin K. ugyan azt állítja: «Bő bizonyítékaink vannak, és pedig nem felületes utazóktól, hanem férfiaktól, kik a vadak közt sokáig éltek, hogy szá­mos emberfajta volt és van még mai nap is, kiknek az Istenről vagy istenekről semmiféle fogalmuk nincsen és akiknek nyelvében az ilyen eszmének kifejezé­sére való szavak hiányzanak.» Az ember származása, Bpest, 1884. 143. 1. — De ezzel az állítással szemben Tielk, Müller M., Quatkefages, Steauss­toeney V., Hell­wach, Waitz, Ratzel, Peschel, Rüskoff mind elismerik, hogy nép nincs vallás nélkül. 2 V. ö. Rézbányát J., Vázlatok a természetnépek vallási nézeteiről. Hit­tudom. Folyóirat, 1890. évf. 274. 1. Szekrényi L. A bibi. R. T. K. NI.

Next