Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Hatodik könyv a Kina-béli épületekről
438 Hatodik Könyv, lenc szegésnek , ha a torony talpát is különös résznek, és szegésnek mondjuk. Sok ilyes tornyot látott Martini Mártony ebben az országban , egy ilyes épületre fel is ment, és benne mindent megnézegetett. Fokrén vármegyének fő városa mellet álló toronyról igy beszélget. Ez a torony, úgymond , az ő szépségével, és pompás magasságával felljűl haladja ennek az egész vármegyének egyéb épületeit, kilentz részből, avagy szegésből áll az egész torony, ezek a’ szegések fellyeb’ fellyebb mind szűkebbek, ha ónos finórt eresztünk a’ torony tetejéről a talpának közepére ; kilent száz könyököt mutat a mérték. Szép egyenlőséggel hasonló a’ szélesség a’ magassághoz. Falainak külső része szép gyengén portellán munkával vagyon beborítva, annak sima szine pedig külömb külömbféle vadaknak, ’s madaraknak reá pettegetett képeivel kedveskedik a’szemnek, felette sima az épületnek belső része is, úgy annyira , hogy mind a tiszta tükörbe benne magát az ember talpig megláthatsa-e. Az alsó résztől egész a’ felsőig tsiga garádits vezeti a’járókat; de nem áll a’ garádits a’ torony közepén, hanem minthogy a’ falak meg vannak kettőztetve, az egész kerület két fal közé szoríttatik. A’ hol a’ toronynak más szegése,és része kezdődik .