Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Első könyv a Paraditsomnak kertéről
ELs ό Könyv. 41 nek kétszáz ötven ötödik versében; bizonyságot ad végtére Demostenes a’ Koronáról írt beszédben. * Feretides Pitágorás tanítványa is tsak a* kígyóra mutat midőn az emberi nyomorúságnak első okát, és bészerzőit emlegeti, a’ mint Origenes Telsus ellen írt hatodik könyvében bizonyítja. * * A Paraditsombéli víg lakásnak jó illatját megszaglották a’ régi Poéták is: az az arany idol, mellynek gyönyöiíségéről olly sok száz verseket írtak, nem jelent egyebet a’ Paraditsombéli boldogságnál. Erről Heriodusnak, és Ovidiusnak egynéhány verseit jó kedvembe magyarra fordittára , mellyeket képen szóllanak: Égi szerencse-szerint éltek, nem fog volt rajtok Sem bú, sem bánat, sáncnak, katonának, adónak Híre se volt, nem kelle biró, nem pengete senki Vas láncot, kiki jó kedvel töltötte világát Álnokság, harag, és tábor még nem veresátott F A' * * # Clemens Alexandr. in Protreptico; Dionyfium Msen a lein orgiis Bacchi celebrant, coronati ferpentibus, ululantes Evam: Evam illam, per quam error , & omnigena inde mala in mundo funt confecuta, Catullus de nopt. Pel. & Thetid. v. ajf. Evoe Bachames , Evoe capita infleitentes. . . Par» fe fe tortis ferpentibus incingebant. ** Origen. L. 6 contr. Celf. ferpens ille, a quo Pherecydes {bum denominavit ophioneum , qui fuit in caufa , ut primus homo ex DEI Pa'-adifo ejiceretur , fub aenigmatum involucris tale quiddam ligni» ficar.