Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Negyedik könyv a Babilon, és Ninive várossáról
212 Negyedik Könyv, tehát Herodotus, hogy annyi gondjuk volt az árok partjának rakására , mind a bástyák felállítására. Nem jutott se Montfaukonnak, se Kirkernek eszébe , hogy erről beszéljenének. Minthogy pedig egy féle munkával ment végbe mind a kettő , elég , ha itt egyedül a bástyák lakásáról szóltok. Nem vágott kóból , hanem mert téglából építették a város bástyáit , a’ téglát pedig abból az agyagból égették , mellyet az árokra készített helyről kiásattak. Meszes sár helyett forró enyvel öntözték, és tapasztották a rendre rakott téglákat ; de úgy , hogy minden harmintzadik tégla sor után sürü nád czimmel , következnék. Az enyvet nyóltz napi járó földről hordatták Is nevű folyó-vízből , mert ott ez a hasznos jószág bőven forr a’ víznek hát fejéből. Száz kapukon nyílik vala az egész város , úgymond Herodotus; ezeknek minden sarkok , mind ragasztójok , mind szárnyok merő finom rézből valának készítve. Ezeket talán Isaias Prófétának szavával is meg lehetne bizonyítani , holott Tirus Királyt Babilon városának megszállására e képen biztatja. „ Én ten előtted járulok, és a’ földnek ditsőséges személyeit