Czobor Béla: A középkori egyházi művészet kézikönyve Otte Henrik nyomán (Budapest, 1875)
Előszó
ELŐSZÓ. Midőn e mű megírásához hozzáfogtam, egy pillanatra sem merészeltem sok reményt táplálni az iránt, hogy tökéletes, hiány nélküli munkát adok a közönség kezébe. Hazai műarchaeologiai kutatásaink hézagai s irodalmunk eddig felmutatott csekély eredménye hiusíták meg jóakaratomat. Mert jóllehet egyrészt évek óta történnek tudományunk érdekében kutatások, ásatások, másrészt pedig máris több jeles monographiát, tanulmányt és kisebb értekezést vallhat műrégészeti irodalmunk magáénak , mégis csak jövőben juthatunk annyira, hogy középkori műemlékeink mind felfedve, kellőleg áttanulmányozva és ismertetve lesznek. Ez okból késik még mindeddig a magyar műtörténet is, mely ha már léteznék, sokkal kevesebb fáradságba került volna e mű megírása is. Ehhez járul még az ismert anyag szétszórtsága, melyet részben hazai, részben külföldi folyóiratokból és szakművekből kellett összeböngészni; továbbá az eddigelé meg nem állapított műnyelv, melynek— habár nem is teljesen kifogástalan — létesítése elég nehézség leküzdésébe került. Hátra van, hogy röviden magáról a mű szerkezetéről szóljak. A beosztást és eszmemenetet illetőleg nagyrészt — de nem kizárólag — azon módszert követtem, mely a kitűnő szaktudós, Otto Henrik „Archäologischer Katechismus“ című munkáját könnyű érthetősége miatt oly igen ajánlja. A rajzok részben a hazai, részben a külföldi műemlékekről vannak véve. 14*