Czobor Béla: A középkori egyházi művészet kézikönyve Otte Henrik nyomán (Budapest, 1875)

Előszó

ELŐSZÓ. Midőn e mű megírásához hozzáfogtam, egy pillanatra sem merészeltem sok reményt táplálni az iránt, hogy tökél­etes, hiány nélküli munkát adok a közönség kezébe. Hazai műarchaeologiai kutatásaink hézagai s irodalmunk eddig felmutatott csekély ered­ménye hiusíták meg jóakaratomat. Mert jóllehet egyrészt évek óta történnek tudományunk érdekében kutatások, ásatások, más­részt pedig máris több jeles monographiát, tanulmányt és kisebb értekezést vallhat műrégészeti irodalmunk magáénak , mégis csak jövőben juthatunk annyira, hogy középkori műemlékeink mind felfedve, kellőleg áttanulmányozva és ismertetve lesznek. Ez okból késik még mindeddig a magyar műtörténet is, mely ha már léteznék, sokkal kevesebb fáradságba került volna e mű meg­írása is. Ehhez járul még az ismert anyag szétszórtsága, melyet részben hazai, részben külföldi folyóiratokból és szakművekből kellett összeböngészni; továbbá az eddigelé meg nem állapított műnyelv, melynek­­— habár nem is teljesen kifogástalan — létesítése elég nehézség leküzdésébe került. Hátra van, hogy röviden magáról a mű szerkezetéről szól­jak. A beosztást és eszmemenetet illetőleg nagyrészt — de nem kizárólag — azon módszert követtem, mely a kitűnő szaktudós, Otto Henrik „Archäologischer Katechismus“ című munkáját könnyű érthetősége miatt oly igen ajánlja. A rajzok részben a hazai, részben a külföldi műemlékekről vannak véve. 14*

Next