Karcsu Antal Arzén (szerk.): A római pápák történelme Sz. Pétertől korunkig 4. (Pest, 1870)
107. Szent és Nagy I. Miklós 858–867
evil II. és Nagy I Miklós. 858-861 Az idők vadak és féktelenek valónak s az erőhatalom, korlátlanul kezde uralkodni. Az erény s erkölcsiség fogalma eltűnt. A püspökök szava sikertelenül hangzók el mindenütt; őt maguk is nem cselekvőnek mindenkor az evangéliumi zsinórmérték egyszerűsége szerint; és a nagyok meg hatalmasoknál, valamint a köznépnél a keresztényelem és vallásos érzet még csak a pokoltóli félelemben állott. Egy ily elvadult s minden vétkekbe sülget kor, mely, hála Istennek, még legalább az ördögtől félt, oly egyházfőt szükségelt, ki bölcseségével az apostolok erélyét és szigorát egyesíteni, a népeknek s uralkodóiknak nemcsak mindig a Golgotha áldásait hirdetni, hanem a Sinai mennydörgéseit is hallatni képes; ki a rendithetlen s élő hitnek pajzsa alatt egy magát önkényt feláldozó keresztény hősnek bátorságával meri védeni a legerőszakoskodóbb rémuralom ellenében is a hitet, jogot s bárkinek igazait; ki szavainak mennydörgésével kényszeríti a hatalmaskodó zsarnokot úgy tekinteni az ő hangját, mint az Istenét, kinek parancsaira, bár vonakodva, de mégis meg kell a büszke főt hajtani. Ily pápára volt ekkor szüksége a világnak, s az isteni gondviselés az egyház eme legfőbb méltóságára egy római Theodor nevű tisztviselőnek fiát, Miklóst, szemelte ki. A tekintélyes családnak e sarja II. Sergius alatt a pápai palotába vétetett fel, hol az erényekben s tudományokban magát kitüntetvén, a szabályszerű kor elértekor alszerpappá szenteltetett, IV. Leó alatt diákon lett, s III. Benedeknek bizalmát különösen bírván, általa minden fontosabb ügyekben igénybe vétetett, s miután dicsőült elődének drága tetemeit kényeivel öntözte, s saját kezeivel eltakarította, a császár, papság és nép akarata folytán kénytelen volt a kereszténység legfőbb pásztori tisztét elfogadni. Ápril 24-kén püspökké szenteltetett s II. Lajos császár jelenlétében nem csak trónra emeltetett, hanem meg is koronáztatott. Mi tudtunkra idáig még egy pápai trónralépéskor Karcai A. A. Róm. Pápák trját IV. ket f. 1