Angyal Dávid: Bethlen Gábor életrajza (Budapest, 1899)

I. Ifjuság

4 Angyal Dávid minél nagyobb birodalmat alapítson, melynek élén dynastiája mint közvetítő hatalom szerepel­jen a római császár és a szultán közt. Voltak pil­lanatok e nagy küzdelem elején, midőn lehetsé­gesnek látszott a katholikus császárság megdön­tése, vagy a cseh korona megszerzése. De ezek csak múló pillanatok voltak. Bethlen alapgondo­lata, mely különböző formában mindig felújul, mind­három támadása alatt az volt, hogy meg­szerezze a közvetítői szerepet a két hata­lom közt. Csupán hatalmi törekvéseiről szóltunk, mert ezeknek czéljait kellett tisztáznunk. De e törek­véseiben egyszersmind ki vannak fejezve érzelmei is. Ifjúkorának benyomásai mélyen meggyökerez­tették lelkében azt a hitet, hogy Erdély, a ma­gyarság és a protestantizmus meg nem állhatnak a török pártfogása nélkül. Bármily különösnek látszott olykor viselete, bár sokszor kínálgatta szolgálatait a bécsi udvarnak, lelke mélyén soha sem felejtette el Basta és Belgiojoso korát. ELSŐ FEJEZET. Ifjúság. Bethlent ellenségei méltatlannak ítélték a trónra már csak azért is, mivel csekély lették szár­mazását. Bethlen ellenfeleinek gúnyjával szemben az ősök hosszú sorára hivatkozott. Ezek között Iktári Bethlen Domokos Mátyás király idejében erdélyi alvajda és Szörényi bán volt. Ennek a Domokosnak unokája, Gábor, a fejedelem nagy­atyja, János Zsigmond táborában küzdött. E miatt I. Ferdinánd el akarta fogatni, majd két birtokát el is koboztatta. Gábornak fia, Farkas, valószínűen, szintén János Zsigmond híveihez csatlakozott

Next