Angyal Dávid: Bethlen Gábor életrajza (Budapest, 1899)
I. Ifjuság
4 Angyal Dávid minél nagyobb birodalmat alapítson, melynek élén dynastiája mint közvetítő hatalom szerepeljen a római császár és a szultán közt. Voltak pillanatok e nagy küzdelem elején, midőn lehetségesnek látszott a katholikus császárság megdöntése, vagy a cseh korona megszerzése. De ezek csak múló pillanatok voltak. Bethlen alapgondolata, mely különböző formában mindig felújul, mindhárom támadása alatt az volt, hogy megszerezze a közvetítői szerepet a két hatalom közt. Csupán hatalmi törekvéseiről szóltunk, mert ezeknek czéljait kellett tisztáznunk. De e törekvéseiben egyszersmind ki vannak fejezve érzelmei is. Ifjúkorának benyomásai mélyen meggyökereztették lelkében azt a hitet, hogy Erdély, a magyarság és a protestantizmus meg nem állhatnak a török pártfogása nélkül. Bármily különösnek látszott olykor viselete, bár sokszor kínálgatta szolgálatait a bécsi udvarnak, lelke mélyén soha sem felejtette el Basta és Belgiojoso korát. ELSŐ FEJEZET. Ifjúság. Bethlent ellenségei méltatlannak ítélték a trónra már csak azért is, mivel csekély lették származását. Bethlen ellenfeleinek gúnyjával szemben az ősök hosszú sorára hivatkozott. Ezek között Iktári Bethlen Domokos Mátyás király idejében erdélyi alvajda és Szörényi bán volt. Ennek a Domokosnak unokája, Gábor, a fejedelem nagyatyja, János Zsigmond táborában küzdött. E miatt I. Ferdinánd el akarta fogatni, majd két birtokát el is koboztatta. Gábornak fia, Farkas, valószínűen, szintén János Zsigmond híveihez csatlakozott