Perger János: Bé vezetés a' diplomatikába vagy is az oklevél esméret tudományába (1821)
Az Oklevél-esméret' tudományának III-ik Része. Az Okleveles Beszéd-esméret - III-ik Fejezet. A' Végbeszédekről (Formulae Epilogi)
( 172 ) A.Ked— B.Szereda—C. Csütörtökről). Pénteken E. Szombat—F. Vasárnap—G , melly G. betű az 1750-ik Esztendőnek Vasárnapi-betűje volt. Ha már most a’ Gergely Vasárnapi-betűt akarnám kitalálni, a’kor a’dolgot igy folytatnám t. i. a’ ki jött 2. maradékhoz még 3-at olvasnék (mivel a’ mint fellebb mondottuk, ha az 1766-iktól 1800-ikig közben jövő Esztendőknek 1-ső napját a’ Gergelyi Üdő-számlálás szerént akarjuk ki,keresni, a’kor a’ maradékhoz még5-at keretik olvasni) e’szerént 3.4. 5, melly 5-az az: Csötörtöki A. volt a’ Gergelyi Üdő-számlálás szerént az 1750-ik Esztendőnek első napja, a’ dolgot tehát továbbá igy folytatom: Csötörtök—A. Péntek— B. Szombatid. Vasárnap(T), és ezen D. betű volt a’ Gergelyi Üdő-számlálás szerént az 1?5p. Esztendőnek Vasárnapi-betűje. 271-tű §. A Hold-fordulatról (Cyclus Lunae) vagy is az Arany-számról (Numerus aureus) Közönséges vélekedés volt a’ Régieknél az, hogy minden ig. Esztendőknek el forgása alatt a’ Hold-újságnak, és Hold-tőkének az. Esztendőnek szinte azon napjaira kelletik esni, a’ mellyre estek ig. Esztendők előtt , a) és ezen ig. Esztendőknek elforgását nevezték Hold-fordulatjának (Cyclus Lunae) ; azon számot pedig, melly ezen Hold-fordulatját jegyezte Arany-számnak (Numerus aureus) nevezték, vagy azért, mivel azon szám az Kalendariumokba, vagyis Üdő-számláló könyvekbe aranyos festékkel volt feljegyezve; vagy pedig azért, mivel a’Húsvét’ *) Ezen most elő adott Vasárnapi-betűk’ kikeresésénekmódja azonban nincsen mindenkor, és minden Esztendőre nézve hiba nélkül, a’mint azt részemről is észre vettem.