Réső Ensel Sándor (szerk.): A helynevek magyarázója 1. (Pest, 1861)
A D betüvel kezdődő helynevek - Második rész. Tudományos rész
Délegyháza, Pest m.-ben. Dellő — delelő, egyház — egyesház ; oly hely, hol a marhák delelni szoktak. Dellő, Szolnok m.-ben Szt.-Királyon egy határrész, hol a ménest legeltették. Dellő — delelő, Dém, h. Nagy előnévvel Veszprém m.-ben, Döme keresztnévnek felel meg. Van Deme nemes család is. Demanova = Deményfalu, h. Liptóban, nevezetes jégbarlanggal. Szlávban Demjén = Döme. Demanova = Döme faluja. Deménd, h. Hont és Heves m.-ben. Van ily nevű család, mely az Anjouk alatt Olaszországból jött be. Tótul Demendice, Demeter, h. Külső Szolnok m.-ben, Sző előnévvel. Több család van e néven, melytől nevét kölcsönözhette. (Nagy I.) Denesháza, h. Baranyában. Dénes személye s családnév. Ily nevű család alapíthatta. Dénesfa, h. Sopronban. Dénes keresztnév. Első birtokosától kaphatta nevét, fa — falu. Dengeleg, h. Szatmár m.-ben, oláhul Dingyilak. Régenten a híres Dengelegi nemzetség leírta, melytől vette nevét is, most is az Érpatak mellett a falu végén régi kastélya romjai látszanak. (Szirmay Not. Szatmariensis.) Deresen, h. Beregben. Szlávban derzse tarts, kapaszkodó helyre vonatkozik. Van Dercsényi család, mely ezen községtől kapta nevét. Állítólag ez 1072-ben Fejér, a mohácsi vész után a Szepességbe vándorolván, Weisz néven fordul elő. (Nagy I.) Deregnye, h. Zemplénben. Már 1322-ben I. Károly király adományozta az Aku nemzetségben Mihály mesternek, ki a Deregnyei család alapítója volt. Tótul a község neve Drechnov , Drech birtoka, Deretske, h. Bihar m.-ben. Nevét kétfélekép magyarázzák : a szláv drevecske - fácska szóból, mert őslakói tótok voltak és erdőt irtottak ; a magyarság ellenben úgy tartja, hogy szikes talaja deres szint kölcsönöz a földnek. (Ozsvath Pál.) Deretske, h. Veszprém m.-ben. Mivel az időjárás Bittva vize felől sokszor dereket hoz reá, ezen derecskékről nyerte nevét.