Knauz Nándor: Kortan (Budapest, 1876)
Előszó
korlati részben e czélra kész leltárakat és táblákat adunk, melyek segítségével minden kelet, minden további számítás nélkül könnyen átszámítható. E második rész már kizárólag saját őseink időszámítását, vagyis középkori magyar chronológiát tartalmaz oly formán, hogy a 40. és 42. szakaszokban levő évtábla és naptárak az összes keresztény középkorra nézve használhatók, de már a 39. szakaszban levő betűrendes naptár csakis a hazánkban használt ünnepek és szentek neveit tárgyalja s határozza meg. Ez volt munkánknak legterhesebb része, mert ehhez semmiféle eddig megjelent kézikönyvet nem használhattunk. De ez egyúttal könyvünknek ránk vonatkozólag legfontosabb része is, mert a keretek meghatározásában csak akkor járhatunk el biztosan, ha előbb az illető ünnep vagy szentnek napját minden kétséget kizárólag tudjuk meghatározni. E czélra az összes középkori magyar naptárakat s az eddig megjelent okmányok túlnyomó részét pontosan felhasználtuk, úgy hogy naptárunk e tekintetben a lehető legnagyobb biztosságot nyújtja. A harmadik és negyedik rész végre a török és zsidó naptárakat tartalmazza, melyeket egyszerűségük folytán röviden elvégeztünk; azonban ezekhez is a keretek könnyebb átszámítása végett naptári táblákat csatoltunk. E könyv olyanok számára lévén írva, kik a latin nyelvet legalább is értik, idézeteinket mindig eredeti nyelvükön vettük át. E könyv akként van beosztva, miszerint egyszeri átforgatás után mindenki könnyen el fog rajta igazodni. Megjegyezzük végre, hogy a keretek gyors átszámítása legegyszerűbben akként történhetik, hogy az okmány évét a 290. lapon kezdődő évtáblában kikeresvén, az év melletti balra levő rovat megmondja, hogy a 365. lapon kezdődő éves naptárak közöl melyik felel meg a keresett évnek; ezt felütvén, ha előbb a 129. lapon kezdődő betűrendes naptárban megnézzük, hogy a vasárnap vagy ama szent, vagy egyéb ünnep, melyről az okmány keltezve van, mily havi napra esik, azonnal minden nehézség nélkül megtaláljuk a keletnek megfelelő napot.