Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története (Budapest, 1880)
Első korszak. A honalapítástól az általános bányaszabadság megalapításaig (1523) - B) A bányatörténet részletei
138 WENZEL GUSZTÁV. Béla király által 1242. erősíttetett meg.1) A híres zamobori rézbányák azonban nem a városhoz tartoztak, hanem a várnak voltak tartozéka ;2) melynek urai tehát (a Cillyk, Tárnokok, Frangepánok, Szomszédvári Henninghek, Thúriak és Ungnadok) bányajogosítványokat szintén kétségtelenül leírtak. E bányák nagyobb jelentősége azonban csak a XVI. században kezdődik. X. A magyar szent korona egykori külországai bányászata. 68. §. Szerbia. I. Szerbia és Boszniának a török uralom előtti nagy bányászati jelentőségéről korunkra jutott traditionális tudósítások,3) az újabb történelmi vizsgálódások által határozott megerősítést nyertek.4) Név szerint Szerbiát illetőleg, az ottani arany- és ezüstbányászat már a XIV. század kezdetén igen tekintélyes volt.5) s időnek folytán még nagyobb jelentőségre emelkedett.6) A bányamívelők részint szászok7) voltak. l) Fejér Cod. Dipl. Hung. IV. köt. 1. v. 1 264. 1. — Kukuljevics Iván, Jura Regni Dalmatiae, Croatian et Slavonian 1. köt. Zágráb 1862. 62. 1. s) »Pertinent ad arcem hano, praeter caetera, fodinae celebres cupreae.« Kercselich Boldizsár: Ite Regnis Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae Notitiae Praeliminares, Zágráb é. η. 457.1. s) »In Boszner und Stiffenlandt, zur Bulgarey gehörig, sein köstliche Silber vnd andere Bergwerck, derwegen etliche schreiben, der Türck hab dieser vrsach halber so hefftig dar nach gestritten.« Albinus Péter, Meissnische Berg-Chronica, Drezda, 1590. 83. 1. *) »Eine Hauptquelle des mittelalterlichen Reichthums der bosnischen und serbischen Länder war der Bergbau.« Az újabb kútfői tanulmányok alapján Jirecsek Konst. Józs., Die Handelsstrassen und Bergwerke v. Serbien u. Bosnien, während des Mittelalters, Prága, 1879. 41. 1.) Brocard egy franczia barátnak 1332. Valois-i Fülöphez írt tudósítása szerint, a rasciai (szerb) király országában öt ezüst,-, és ugyanannyi aranybánya volt. Risztics János, a szerb tudom. társulat Glasznikában, VI. köt. 1854. 211. 1.) Nevezetes itt Kritobalosz tudósítása, hogy,a triballok földje (Szerbia) minden más tartományt az által fölülmúl, hogy az aranyat és ezüstöt patakmódra ontja, és a föld, akárhol ássák is, igen sok és igen szép arany- és ezüstérczet ad, még pedig jobbat mint India. (II. Mellemet élete, a magyar akadémia kiadása szerint, II. könyv 31. §. ; görögül 151. 1., Szabó Károlytés magyarra fordítva Budapest 1875. 125. 1.) ’) Szászokat már a XIII. század első felében említenek Szerbiában