Margalits Ede: Szerb történelmi repertorium 1. (Budapest, 1918)
irányban, mint a horvát történelmi repertórium ,éspedig 298 kötetnek 961 tanulmányát és értekezését. A második kötet a szerbiai szerbség történelmi és tudományos irodalmáról fog beszámolni. A szerbek nagyobb számban 11-ik, vak, Béla király idejében jelentkeznek Magyarországban, kinek neje, az erélyes Ilona, a szerb Nemanja dinasztia ivadéka volt; legnagyobb telepük a csepelszigeti Keve volt, mely akkor kapta Ráckeve nevét. Ezen időtől fogva, főkép a törökök előnyomulása idejében, folyton-folyva kisebb nagyobb csapatokban költöztek be: a XII-ik századtól fogva 1600-ig a magyarországi szerbek szorosan csatlakoztak a magyarsághoz és a Bakicsok, Jaksicsok, a Fekete Ember (Jován cár 1527) stb. vezérlete alatt hősiesen küzdöttek Magyarország minden harcában, különösen a közös ellenség, a török, ellen, így a mohácsi vérmezőn is. I. Lipót 1690-ben felhívta a szerbiai szerbeket, hogy költözzenek be Magyarországba, vegyenek részt ennek török elleni harcaiban, nagy kiváltságokat, privilégiumokat adott nekik, a magyar országgyűlés megkérdezése nélkül, és megígérte nekik, ha sikerül a törököt Szerbiából kiűzni, visszatelepíti őket oda és osztrák főhatóság alatt külön területen saját vajdájuk kormánya alatt fognak élni. A hívásra 1690-ben 30.000 szerb család költözött be Csernovics Arzén patriarcha vezérlete alatt. Szerbia visszafoglalása nem sikerült, ők itt maradtak és hősiesen részt vettek Ausztria minden háborújában, nem csak a török háborúkban. A szerbek, érdemeikre hivatkozva folyton követelték, hogy itt Magyarország területén belül külön territóriumot kapjanak saját vajdájuk kormánya alatt. A bécsi politika ütőkártyának használta fel őket a magyar szabadság törekvések leverésére is, különösen a Rákóczy korszakban — és soha sem világosították fel őket arról, hogy ezt csak arra az esetre ígérte nekik, ha sikerül régi hazájukat visszafoglalni! Felhasználták őket 1848-ban is a magyarok ellen és ők remélték, hogy most fog teljesülni régi vágyuk — de a magyar szabadságharc leveretése után a szerbek azt kapták jutalmul, mit a magyarok büntetésül: az abszolutizmust és germanizációt! Ezen korszakra nézve sikerült 107 levelet közölnöm, mely érdekes világoságot vet Jelacsics bán, Rajacsics patriarcha, Sztratimirovits György fővezér stb. viszonyaira. Ezen levelek 1848-ra vonatkoznak. Nagyon érdekes volna a szerb lázadás főembereinek 1849- iki levelezésének közlése is, melyben csalódottságuk