Pesty Frigyes: A világtörténelem napjai a legrégibb időtől kezdve a jelenkorig 2. (Pest, 1870)
Julius
1. Julius. (I. Calendas Julii.) 1867. (Kr. sz. e.) Mózes utoljára szónokol az izraelitákhoz a Sihon és Ogus folyó átkelése után. 775. (Kr. sz. e.) Az olympiádák időszámlálásának kezdete. 314. (Kr. sz. e.) C. Sulpitius Longus római consul a sammitákról diadalt ül. 69. Vespasianus (Titus Flavius) Alexandriában római császárnak kikiáltatik, 3-án egész Judeában. (Lásd junius 24-én.) 70. Titus római császár Jeruzsálem harmadik falát rohammal beveszi. (Lásd aug. 10-én, sept. 8-án.) 919. Madarász Henrik német királynak választatik. (L. 2-án.) 1002. Almanszur, a cordovai nagy hadshhil meghal. 1097. Csata Dorylaum mellett. A keresztvitézek Bouillon Godofréd, Boemund tarenti fejedelem, Nagy Hugo, Tancred és Robert normandi herceg alatt meggyőzik a Kilidsche- Arslan nikaaizultán által vezérlett szaracénokat. Az utóbbiak 20,000 közembert és 3000 alparancsnokot vesztenek. 1187. A novgorodiak rablójárata a svédek ellen. 1270. Szent IX. Lajos francia király a második kereszthadat megindítja, és 60000 emberrel Aiguesmortes mellett hajóra száll Tunisba. (Lásd 1248 aug. 25-én.) 1288. Nagy csata a ghibellinek és guelfek közt Pisában. Ubaldini Roger érsek Gherardesca Ugolinot megtámadja, és a legyőzöttet két fiával és két unokával az éhtoronyba veszti. (Ezen, azelőtt qualindi toronynak neveztetett börtön Dante divina comediájában is énekeltetett meg.) .1292. Adolf nassaui gróf, Aachenben német királynak koronáztatik. (A L’art de verifier les dates majd első májusra, majd első júliusra, Helwig jun. 24-re, mások jun. 25-re teszik ez adatot.)